A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Papp István: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára megújuló épületének tervei
vitákban kristályosodott ki álláspontunk, mely szerint a Központi Könyvtárnak részben szerepköre, részben az előzőekben mondottak miatt szigorúan vett archiválási kötelezettsége csak a budapesti helyismereti dokumentumok tekintetében van. A szociológia szakterületén az archiválási feladat már a tartalmi megőrzésre redukálódik, a többi szakterületen pedig a használati szempontnak kell érvényesülnie. Ebből következően a Központi Könyvtár jogosult, sőt kötelezett állományának gondos átvizsgálására, s ennek során a ballasztanyagtól való megszabadítására, a jövőben pedig közelíteni - a helyismereti és a szociológiai anyag kivételével - a nulla növekedésű könyvtár modelljéhez. Tételezzük fel azonban, hogy olyan lendületet vesz az elkövetkező években az állomány növekedésének üteme selejtezhetetlen dokumentumokkal, hogy a raktári terek telítődnek. Ez esetben sem biztos, hogy magában a Központi Könyvtár épületében kell helyet találni az állomány túlcsorduló részének. A számítógépes technológia megkönnyíti a külső tároló könyvtárak vagy raktárak igénybevételét, ahogy ezt az amerikai könyvtárak körében újabb lendületet vevő tárolókönyvtári építkezések mutatják. A kérdés inkább az lesz, hogy a föltételezhetően növekvő használói létszámot meddig lehet a Központi Könyvtárban ellátni, s mikor és hogyan kell a szolgáltatások megszervezésével a hálózati tagkönyvtárak felé irányítani. Az épület nagyságát befolyásoló harmadik szempont a könyvtári technológia megújításának a szükségessége. Egy automatizált, az önellátásra való törekvés koncepcióját fokozatosan feladó könyvtár minden bizonnyal kisebb alapterülettel is beéri, mint egy hagyományos eljárásokkal dolgozó, mindent saját maga elvégző, mindent a falai között bírni akaró könyvtár teheti. Ezért az új épületbe való beköltözésre felkészülő Központi Könyvtárnak egy lényeges innovációs folyamaton kell átmennie. Ez ugyan már évekkel ezelőtt megkezdődött, de igazából az építkezés évei alatt kell felpörögnie.1 v KÖNYVTÁRI ELŐKÉSZÜLETEK Tulajdonképpen a 80-as évek végétől kezdődött el az a meglehetősen elhúzódó folyamat, amelynek célja egy, lényegében a múlt századi, zártpolcos és manuális technológiával működő könyvtárat a huszadik század első, majd második felébe beléptetni. S tegyük hozzá mindjárt azt is, hogy ez a feladat valójában független volt az épület megújításától, hiszen csak kisebb bővítményekre számíthatott akkoriban a könyvtár; a lényeges változás reménye csak a 90-es évek második felében kezdett valósággá válni. Az éves jelentésekből jól nyomon követhetők azok a lépések, amelyeket a könyvtár a megújulás útján tett. Itt most csak a leglényegesebbekre emlékeztetünk, s nem is időrendben. Rendeződtek a raktári körülmények: valamennyi könyv a Wenckheim-palotába került, ahol tekintélyesen bővült a raktári alapterület. Ez lehetővé tette az állomány logikus, áttekinthető rendben való felállítását. Fokozatosan kiszorultak a Wenckheimből a munkahelyek és a műhelyek; az irodákból éppen csak a legszükségesebbek maradtak itt (igazgatóság, az olvasószolgálat munkaszobái). A döntő változás azonban a szabadpolcos kiszolgálási rendszer bevezetése volt, ami kihatott a könyvtár egészének gondolkodásmódjára, munkastílusára és technológiájára. Sikerült kialakítani az olvasótermek összefüggő rendszerét, a szociológia külön szakolvasótermet kapott, a használók által igen kedvelt színtérként jelent meg a napilapok, hetilapok, magazinok lapozgatója, megszűnt a „helyhezkötöttség” az olvasótermekben az elektronikus hívórendszer bevezetésével stb. Kiemelt helyet kapott a földszinten a kínálatában és használatában állandóan bővülő közhasznú információs szolgálat. A szabadpolcra való átváltással sikerült helytállni a többszörösére nőtt használatnak. 12/ Ez volt az előkészület látványos oldala. Ugyanilyen fontos volt azonban az a sokkal göröngyösebb út is, amely az automatizálást jelentette. A szükségestől ugyan messze elmaradó tempóban, sokat botladozva, de szívósan haladt előre a könyvtár ezen az úton, s ért el olyan eredményeket, amelyek nem csak az egész fővárosi könyvtári rendszer automatizálása felé vezettek, hanem a magyar könyvtárügy számára máris jól hasznosítható szolgáltatásokat nyújtottak. A Központi Könyvtár állományáról előbb lassabb, majd egyre gyorsabb ütemben épülő adatbázis volt a feltétele annak, hogy 53
