A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Papp István: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára megújuló épületének tervei
Budapest könyvtári topográfiája Budapesten - tetszik, nem tetszik, - a legmagasabb szintű könyvtári ellátást nem egyetlen könyvtár, hanem könyvtárak sora biztosítja, könyvtáraké, amelyek egyben országos, nyilvános szakkönyvtárak is. Ezek integrálása nem hogy ma, de talán már 1919-ben is a valóság erejével számot nem vető voluntarizmusnak volt minősíthető. Ráadásul ezek a könyvtárak egy igen rövid sugarú körben helyezkednek el, tegyük a kör középpontját akár a város mértani közepébe, akár a Központi Könyvtár telkére. Az utóbbitól számítva az Országos Műszaki Könyvtár 5 perc járótávolságra esik, az Országgyűlési Könyvtár három metrómegállónyira. Az Országos Orvostudományi Könyvtár 6 perc járás, az Országos Pedagógiai Könyvtár három metróállomás és még tíz perc gyaloglás. Az Országos Idegennyelvű Könyvtár 12 perc gyalog, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára 5 villamosmegálló. Az Egyetemi Könyvtár 7 percre, a Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára 15 percre vagy két villamosmegállónyira. Az Országos Széchényi Könyvtárba is fel lehet érni 20-30 perc alatt. Ezek a könyvtárak mind nyilvános könyvtárak, némelyiküknek már most van szabad kapacitása, másikuk várhatóan jelentős fejlesztés előtt áll. így valóban szükségtelennek minősíthető, hogy a Központi Könyvtárban műszaki, természettudományos, pedagógiai stb. szakrészleget hozzunk létre, megelégedhetünk a szociológia országos szakkönyvtári szintű gondozásával, a társadalomtudományi szakok megerősítésével, a többi területen pedig a közkönyvtári ellátás felső szintjének, illetve az alapvető, kiinduló, a nagyközönség igényeinek megfelelő tájékoztatás feltételeinek megteremtésével. Méretezés Szembe kellett nézni azzal az adottsággal is, hogy a rendelkezésre álló helyszínen nem valósítható meg a 20-30 ezer négyzetméteres könyvtár régóta dédelgetett álma. A Wenckheim-palota, a Reviczky utcai épület és a Baross utcában emelt új szárny - teljes beépítés esetén is - csak mintegy 12-13 ezer négyzetmétert kínál. Kétségtelen, hogy ez az alapterület messze nem elég a Központi Könyvtár valamennyi funkciója számára, s különösen nem elég, ha továbbra is az ismeretek minden területére kiteijedő, teljes gyűjtőkörű, nagyvárosi központi közkönyvtár lebeg szemünk előtt. Ám azzal, hogy a Központi Ellátó Szolgálat egyelőre kielégítő elhelyezést kapott kb. 600 négyzetméteren a Zrínyi utcában, s elkészült a kb. 1500 négyzetméteres szolgáltató ház, amely befogadja az egyébként sem a belvárosba való, s az egész hálózatot szolgáló műhelyeket, végül a Reviczky utca és az ötpacsirta utca sarkán álló, a Központi Könyvtártól 50 méterre lévő Pálffy-palota mintegy 2700 négyzetméterén elhelyezhető a Zenei Gyűjtemény és néhány, nem szorosan a Központi Könyvtárhoz, hanem az egész rendszerhez tartozó részleg (gazdasági és műszaki osztályok, belső ellenőrzés, szakreferensek, belső továbbképzés), 17-18 ezer négyzetméterrel számolhatunk, tehát az eredetileg előirányzott alapterület kétharmadával. Könyvtártechnológia A Központi Könyvtár épületének méretezésekor célszerű még további három, könyvtártechnológiai szempontot is figyelembe venni. Az első az, hogy egyre növekvő hangsúly esik a dokumentumok tulajdonlása helyett a dokumentumokhoz való hozzáférésre. Majdnem biztos, hogy nem valósul meg a dokumentumok nélküli könyvtár, s jó ideig továbbra is főként azért fogják a használók felkeresni a könyvtárat, hogy kezükbe vegyék a számukra szükséges információt hordozó dokumentumot, de nyilvánvaló, hogy az információellátásban mind nagyobb, s gyorsan növekvő szerepet tölt be a könyvtárközi együttműködésen alapuló dokumentumellátás, a számítógépes, távoli adatbázisokhoz való hozzáférés, a hazulról történő könyvtárhasználat, az egyedi igényekre papír- vagy elektronikus dokumentumot szolgáltató elektronikus könyvtárak használata. Mindez a helyben tárolandó dokumentumállomány nagyságrendje megállapításakor nem kis súllyal esik latba. A második szempont az állomány használati és archivális funkciója közötti aránnyal, hogy ne mondjuk feszültséggel kapcsolatos. Ugyancsak hosszú, bár kétséges, hogy valaha is lezárható 52