A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Papp István: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi könyvtára megújuló épületének tervei
érdekek színfalak mögötti ütközését sem lehet nyomon érni. Csak az eredményből lehet következtetni. Ezért nem ismertetjük részletesen azokat a hosszan tartó és lankadatlan erőfeszítéseket sem, amelyek eredményeképpen a Központi Könyvtár egy megújított, valójában egy új épülethez jut. Csupán annyit jegyzünk meg, hogy ez az eredmény az olvasóközönség dörömbölő igényeinek, a könyvtár meggyőző munkájának és a politikai tényezők pozitív hozzáállásának és’elszántságának köszönhető.97 Érdemes megfigyelni azt a kettősséget, amely kezdetektől fogva jellemezte a kielégítő elhelyezésért folytatott küzdelmet. A könyvtár természetesnek vette, hogy egy mindig is világvárosi álmokat dédelgető városi vezetés a könyvtárának is ehhez illő épületet, mégpedig egy új, a társadalmi igényeknek és a könyvtári funkcióknak teljes mértékben megfelelő épületet emel. Ezért is vette példaképpen az amerikai, az angol, a nyugat-európai könyvtárakat mind a méretek, mind a funkcionalitás tekintetében. Szabó Ervin szeme előtt már egy közművelődési feladatokat is vállaló, 2200-2500 személy egyidejű használatával számoló public library lebegett a Tisza Kálmán térre szánt épület tervezése közben, s ugyanígy a 70-es években is a 20-30 ezer négyzetméteres nagyvárosi könyvtárakról vette a mintát a könyvtár vezetősége. A valóság ezzel szemben az, hogy a hivatali helyiségekben töltött évek után meg kellett elégedni egy lelakott iskolaépülettel, majd közel harminc év várakozás után egy átalakított, funkcionálisan csak tradicionális, pontosabban korszerűtlen működést megengedő, bár díszes épülettel, majd a 70-es és 80-as években a füstbe ment tervek sorozatos kudarcélményét alig-alig enyhítő, a Wenckheim-palotához szervesen nem illeszkedő, csipetnyi bővítményekkel. Voltaképpen ez a kemény lecke vezetett ahhoz, hogy a könyvtár komolyan elgondolkodjék azon, vajon nem kellene-e az új, 20-30 ezer négyzetméteres épület tervét (álmát?) feladni, s helyette a realitásokkal inkább számot vetve más irányban keresni az elhelyezés problémájának megoldását. E mellett szólt az is, hogy lassacskán a könyvtár kezelésébe került az egész Baross utcai épület (1968-tól fokozatosan) és a Reviczky utcai szomszéd ház (1986), s a Központi Ellátó Szolgálat az 1984-ben megszerzett Zrínyi utcai volt mozihelyiségben bontakozott ki 1987-től. A döntő lökést azonban az adta, hogy 1996-ban felépülte régóta tervezett szolgáltatóház (bár az eredeti elképzelésekhez képest szerényebb funkciórendszerrel, mert csak a műhelyeket fogadta magába) és 1995-ben a könyvtár kezelésébe került az ötpacsirta utca 3. sz. alatti Pálffy-palota. így már reális alapja keletkezett annak, hogy felelősen meg lehessen vizsgálni, lehetséges lenne-e megteremteni a Központi Könyvtár új otthonát a rendelkezésre álló épületek felhasználásával, restaurálásával-átalakításával, bővítésével és szerves egységbe foglalásával. MEGFONTOLÁST ÉRDEMLŐ SZEMPONTOK Funkciórendszer A valós adottságokkal kellett szembe nézni a Központi Könyvtár funkciórendszerének a körvonalazásakor is. Bár újra meg újra felmerült, hogy a külföldi példákat követve a mi könyvtárunk is teljes értékű állománnyal rendelkezzék a legfőbb tudományterületeken, s ennek megfelelő szolgáltatásokat nyújtson, megismételt elemzések mégis arra az eredményre vezettek, hogy meg kell maradnunk az évtizedek során kialakult keretek között.107 A társadalomtudományi irányultságon csak igen nagy anyagi és személyi ráfordítások árán lehetne változtatni, ám éppen Budapest könyvtári helyzetére való tekintettel - egyetértünk-« ezzel vagy sem, az teljesen közömbös, mert történelmi adottságról van szó, - nem is szükséges, sőt felesleges, sőt helytelen lenne. Ami egy új, illetve kibővített épületet indokol, az a meglévő funkciók magasabb szinten, szélesebb kör számára történő ellátásának társadalmi igénye, illetve néhány csak csírában (pl. közhasznú információs szolgálat) meglévő, vagy még úgy sem, de lényegi (pl. gyerekkönyvtári szolgálat) funkció kibontakoztatása. Mindehhez pedig elegendőnek tűnhet hosszabb távra is, mondjuk 20-50 évre a rendelkezésre álló alapterület. Milyen alapon mondhatjuk ezt? 51
