A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Barczi Zsuzsa: A könyvállomány gyarapítása a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban
A piaci kínálat biztosítása kimagasló arányú a belvárosi könyvtárak egységében (VI. régió), a többi régióban nagyjából egyforma jelentőséggel, ill. sikerrel oldották meg - relatíve kis szórás mellett - a címek jó kétharmados beszerzésével az új könyvek hozzáférhetőségét.A választék adott szintű bővítését a budai területen (I., II. régió) úgy tették lehetővé, hogy kevesebb helyre vásároltak egy-egy címből, mint máshol (az öt vagy több könyvtárba vett címek aránya tizenöt százaléknyi), az olvasmányok közvetítésében maga a régió képes felvenni a versenyt az egyéb szolgáltatóhelyekkel, az egyes könyvtárak szerényebb választéka árán. A fokozottan korlátozott szerzeményezés jele a II. régióban, hogy a címek negyven százalékát egyetlen könyvtárba rendelték meg, a III. régióban csak a negyedét. A címek terítése igen „vegyes” gyarapítási, döntési gyakorlat eredménye. Jelentékeny a szórványos választások (egy-három régióban szereplő müvek) gyarapítási szelete, a címek 36,4%-a, melyek hetven százalékát egy-egy régió egyetlen könyvtárába szerezte be. Az általános választásokból (négy-hat régióba került művek, a címek 63,6%-a) egységesnek mondhatóan a címek 16,0%-ának beszerzését ítélték a gyarapító egységek, a féleség, a vásárló könyvtárak száma minden régióban közel azonos, a beszerzés mértéke jobbára alacsony, régiónként a címek legfeljebb három könyvtárban fordulnak elő. A címek 24,1%-ának gyarapítása dominánsan hasonló, nem mindenütt, de a régiók többségében közel azonos a féleség mennyisége, melynek háromnegyedénél szintén alacsony a beszerzés mértéke. A piaci kínálat fennmaradó 23,5%-a is általános szerzemény, de régiónként a címek választása „szórt”, a féleség, a szerzeményező könyvtárak számában számottevő különbséggel találkozunk. Ennek négyötödéről (18,8%) különösen szélsőségesen, a nem, ill. egy-három helyre való beszerzéstől a nyolc vagy tizennégy könyvtár állományába vételéig terjedő (alacsony - magas beszerzési) skálán döntöttek az egyes régiók. A zömmel egyforma megítélés az ismeretközlő irodalomra, a nagyon különböző pedig a szépirodalomra jellemzőbb. A címek alapvetően alacsony beszerzési aránya az ismeretközlő művekre fokozottan érvényes, a „szórt” gyarapítás (alacsony - magas féleség) pedig inkább a szépirodalomnál jelentkezik. E száraz tények mögött nyilvánvalóan több, feltevésekre indító összetevő munkál (eltérő olvasói igények, ill. szelekció anyagi vagy egyéb - állományi háttér, piaci alternatív kínálat — megfontolásból); oknyomozás helyett néhány konkrét gyarapítási példát tennénk közzé a differenciáltság érzékeltetésére. Tucatnyi verseskötet (pl. Mezei A.: Eredet; Petőcz A.: Az utazó búcsúja) szerénykedik a szórványos választások között. Régiónként nulla, egy-két vagy tíz-tizenkét helyen található gyermek ismeretközlő művek: Übelacker, E.: Csillagképek és csillagjegyek; Bohera, C.: A kollázs; Freixenet, A.: A mozaik; Beaumont, É.- Pimont, M.- R.: Nézd, milyen gazdag a világ éléskamrája! Valamelyik régióba nem jutott, máshová hét-tizenként könyvtárba kerültek az alábbi ismeretközlő könyvek: Krassa, P.- Habeck, R.: A fáraók fénye; Reneszánsz gondolkodók; Bártfai B.: Windows 1X1; Szepes E.: A mai magyar vers; Vargáné Fónagy E.: Tájékoztató az iskolába lépésről, a fővárosi általános iskolákról; 1848-1849. A szabadságharc és forradalom története. A gyarapodás mennyiségének ismertetését a 11. sz. táblába foglalt adatok értékelésével zárjuk. Ez tartalmazza könyvtártípusok szerint a címekből az egy könyvtárra jutó féleség és példányszám százalékos arányát, ill. belőlük az egyes könyvtáranként mért legalacsonyabb és legmagasabb beszerzési arányokat, ezek mellett zárójelben a beiratkozottak részarányát. E nem éppen szemléletes adatközlés - jobb híján - ízelítőt ad a könyvtártípusok, ill. az egyes könyvtárak piaci kínálatból való részesedéséről. A nagy könyvtárak átlagosan a címek mintegy felét szerzik be. Úgy tűnik - sommásan fogalmazva -, hogy könyvtártípusonként rendre feleződve csökken a gyarapodás, a legnagyobb különbséggel mégis a szolgáltató egységek derékhada, a közepes könyvtárak maradnak el a hálózati ellátórendszer csúcsán lévő helyektől. 140
