A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Barczi Zsuzsa: A könyvállomány gyarapítása a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban
Beszerzési arányok a féleség és a példányszám alapján, könyvtártípusok szerint, százalékban 11. sz. tábla Átlagos Könyvtártípus Féle Példány Nagy könyvtár 47,7 61,8 Közepes könyvtárak 26,1 29,0 Fiókkönyvtár 12,2 12,4 Kölcsönzőhelyek 7,1 7,2 ♦beiratkozottak aránya Legalacsonyabb Legmagasabb Féle Példány Féle Példány 39,6(2,0)* 52,6(2,0)* 60,9(3,7)* 82,2(5,4)* 13,1(1,4)* 13,4(1,4)* 46,8(3,6)* 65,6(3,6)* 1,3(0,3)* 1,3(0,3)* 24,7(1,0)* 25,8(1,0)* 2,4(02)* 2,4(0,2)* 16,8(0,3)* 16,8(0,3)* A választék és a kínálat úgyszólván csak a nagy könyvtárakban tér el egymástól. A legszélesebb választékot egyébként a lőrinci XVIII/3. sz. könyvtár nyújtja (60,9%), a példányok vonatkozásában pedig a hálózat legjobban, és kiemelkedően a legjobban fejlesztett egysége a X/4. sz. kőbányai nagy könyvtár (82,2%). Ez azonban, ellátottsági mutatójára emlékezve (1,11), korántsem eredményezi - a használók nagy száma miatt, ill. ahhoz képest - a könyvtár hasonló mértékben kiemelkedő teljesítőképességét. Az átlagok mögötti legalacsonyabb és legmagasabb beszerzési arányok az egy-egy könyvtártípuson belüli - használattal nem megalapozott - eltérésekről, és a könyvtártípusok átjárhatóságáról árulkodnak: egy-egy könyvtártípus legmagasabb beszerzési aránya mindig meghaladja az ellátórendszer hierarchiájában egy lépcsőfokkal feljebb üzemelő könyvtártípus legalacsonyabb beszerzési arányát, ami akkor is elgondolkoztató, ha a könyvtárak besorolásában a beiratkozottak száma nem az egyetlen kritérium. A kínálat alakítása a hálózaton belül A hálózati gyarapodás példányszám szerinti összetétele, az egyedi példányok (kilencven százalékos) eluralkodása, a választék és a kínálat csaknem egybeesése sejtetni engedte, hogy általános jelenségről, ill. problémáról van szó, mégsem elhanyagolható ezzel kapcsolatban a régiók közötti (tíz százalékos) különbség. Az egy példányos beszerzés erőteljesebb a II. és a III. régióban, beleértve a nagy könyvtáraikat is (12. sz. tábla). A dél-budai könyvtárakban (II. régió) ez a gyarapítás mostoha feltételeire vezethető vissza, melynek következtében az Etele téri könyvtárban némely régió közepes könyvtárainál is rosszabb a helyzet. A dél-pesti könyvtárakban (III. régió) szerzeményezési sajátosságnak is tekinthető, a mennyiségi követelmények teljesítésénél fontosabb lehet az igények közvetlen kielégítése, kevesebb duplikátummal, de több helyre szerzik be a könyvkiadás termékeit. A nagy és a közepes könyvtárak közötti átlagos különbségnél már jóval halványabb a közepes könyvtárak és fiókok, ill. kölcsönzőhelyek közötti; a kisebb egységekben általában a kizárólag választékbővítésre redukálódott gyarapítás során „a” példánnyal nőtt a könyvállomány. A két példányos beszerzés a IV., V., VI. régióban egytizednyit még kitesz, a IV. régióban ebből már a közepes könyvtárak alig részesednek. Az észak-budai (I. régió) közepes könyvtárakban az átlagon fölüli arány агта utal, hogy nagy szolgáltató egység hiányában ezek együttese próbál felkészülni a területen jelentkező olvasók ellátására. 141
