A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Katsányi Sándor: Társadalomtudományi könyvtár kontra általános közművelődési könyvtár
A két gyűjtemény összehasonlítása érdekében a művek nagyobb, összevont csoportjait helyeztük egymás mellé, elhagyva a két speciális gyűjteményt, a budapestensiákat és a statisztikai műveket. Szakcsoport Művek száma Stat.hiv. Városi kvtár Százalékban Stat.hiv. Városi kvtár Általános művek 146 59 2 1 T ársadalomtudomány 4810 1956 71 28 Történelem és földrajz T ermészettudomány 1354 1949 20 27 és matematika 244 629 4 9 Alkalmazott tudomány 55 1064 1 14 Humaniórák 108 945 2 13 Szépirodalom579 — 8 A városi könyvtár állománycsoportjainak olvasói igénybevételéről is képet tudunk alkotni, ugyanis fennmaradt az 1901-es év szakok szerint bontott könyvhasználati statisztikája: Szakcsoport Használt művek száma Forgási sebesség Történelem 2005 1,0 Folyóiratok 1712 ? Irodalom, nyelv 1158 1Д Bölcsészet, művészet, 804 1,5 Természettud., alkalmazott tud. 721 0,6 Jog és államtudomány 720 0,4 Hittudomány 259 0,7 Budapestensiák 250 0,2 Orvostudomány 174 0,3 Együtt 7778 1,2 Toldy László könyvtárvezetői stratégiája arra az elgondolásra épült, hogy a csendben kialakított általános könyvtárát, amikor már az olvasók tömegeit vonzza, és így nyilvánvalóvá válik, hogy elemi igényt elégít ki, utólagosan elvileg is jóváhagyják és megfelelő támogatásban részesítik. Védőbeszédében így érvelt: „És ha (valaki) megnézi a könyvtár forgalmi statisztikáját, kell, hogy lelke örömmel teljék meg ezen a felvirágzáson ... olvasóközönségünk nagy részét a közép- és felsőiskolai ifjúság képezi ugyan, de ezek mellett képviselve van minden foglalkozási ág: papok, írók, tanárok, tanítók, művészek és nem utolsó sorban egyszerű iparosok ... s minő számmal tódulnak oda! Az, hogy 100 olvasónk van egy nap, már a gyakori esetek közé tartozik, s újabban ... olvasóink száma 200-250 főre is felment egy-egy nap.”16/A különböző olvasói rétegek igényeit kielégíteni képes nagy forgalmú könyvtár rajzában Toldy az általános gyűjtőkörű közművelődési könyvtár ideálképét fogalmazta meg. S nem túlzott: könyvtára, melyet a könyvtártörténet mindmáig embrionális és félresikerült kezdeményezésnek tekint csak, fennállásának utolsó évében az ország legnagyobb közönségforgalmú könyvtárai közé tartozott, e téren maga mögé hagyva az Akadémia könyvtárát és a Széchényi Könyvtárat is.17/ Ilyen háttérrel mondta ki bizakodva - tudjuk: naivan bizakodva: - „Ha a jelenlegi viszonyok között nem is lehet a fővárosnak intenciója egy általános nagy könyvtárt állítani fel, lehetetlen azt elvként kimondani, hogy ilyennek felállítására sohase törekedjék, vagy hogy meg fogja gátolni azt ...”18/ ÖSSZEÜTKÖZÉS ÉS DÖNTÉS A több évig folyó harcnak itt csak a végső fázisát ismertetjük, a fővárosi törvényhatóság 1903 jan. 21-én zajló közgyűlését, ahol a résztvevők két javaslat közül választhattak. Az egyik: egy olyan 122
