A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Katsányi Sándor: Társadalomtudományi könyvtár kontra általános közművelődési könyvtár
általános közkönyvtár fenntartása, mely egy majdani nagy általános könyvtárnak képezné magvát, a másik: megerősített közigazgatási szakkönyvtár. A vezető szónok, Baracs Marcell fogalmazta meg a többség véleményét a legélesebben: „Egy általános könyvtárnak a létesítése a fővárosnak sem feladatához nem tartozhat, sem a főváros anyagi viszonyai jobbrafordultuk esetén sem engedik -íeg, hogy ilyen luxuskiadásokba bocsátkozzunk. (Élénk helyeslés.) A fővárosnak nem lehet feladata egy ily könyvtár létesítése, mert a nyugati nagy kulturális emporiumok már eltekintettek attól a nízustól, hogy általános könyvtárakat tartsanak fenn. Nekünk tehát választásunk van afölött, hogy belemenjünk egy fantomba, egy általános közkönyvtár megalakításába, amely, ha európai színvonalon akarjuk fenntartani, a budgetet évenkint százezrekkel fogja terhelni, vagy pedig egy közigazgatási szakkönyvtárt állítsunk fel.”19/ A további hozzászólók is a közigazgatási könyvtár mellett érveltek, azonban a „közigazgatási” fogalmat igyekeztek kiszélesíteni, majdhogynem parttalanná tenni. „Létesittessék egy közigazgatási könyvtár, amely a nagyközönség érdekeinek is megfelel....” és „Nekünk elsősorban egy közigazgatási könyvtárunk kell hogy legyen, de a mellett másik célt is szolgálhat.”207 S bár az elfogadott Szabályzat szerint „Ezen könyvtár részére kizárólag csak közigazgatási érdekű... könyvek, folyóiratok szerezhetők be”217 a közgyűlés hozzászólásai azonban továbbra is előrevetítették a „közigazgatási” fogalom tág értelmezését. A közgyűlési döntés radikálisan véget vetett a két könyvtár és az általuk képviselt két koncepció egymás mellett élésének. Az állomány átvételekor a Toldy által gyűjtött könyvanyagnak több mint a felét kiselejtezték, „mindazon munkákat, melyek tartalmuknál fogva a főváros azon föltételének, hogy csakis a közigazgatási valamint a fővárosra vonatkozó munkák gyűjtetnek, meg nem felelnek” és „az átvett 13 298 munkából 6574-et tarthatnánk meg, amely szám azonban még több ezerrel fog apadni.227 A kiselejtezésre szánt művek nagyságrendje arra utal, hogy kizárólag a társadalomtudományi és a helytörténeti műveket tartották meg. (Az utóbbi alapozta meg a későbbi Budapest Gyűjteményt.) Az 1903. jan. 21-i határozattal és a Toldy gyűjtötte állomány radikális felszámolásával eldőlt a két koncepció harca, és e döntés mindmáig meghatározza a központi könyvtár jellegét. Mivel azonban az általános gyűjtőkörű közművelődési könyvtár eszméje mögött is erőteljes társadalmi igény állt, ennek a háttérben munkáló gondolata végigkísérte a könyvtár egész történetét. Kőrösy igyekezett hosszabb távra is biztosítani könyvtári életművének az övéhez hasonló szellemben történő folytatását. Egykori tanítványának, Szabó Ervinnek ajánlotta fel a tervezett könyvtárosi állást, mert ez biztosítékot jelentett számára a társadalomtudományi irányultság továbbvitelére. A másik könyvtárosi állást azonban Gárdonyi Albert kapta meg, aki levéltárosként szoros munkakapcsolatban állt Toldyval, s aki egy később kirobbant koncepcionális vita dokumentumai szerint az általános könyvtári irányvonal híve volt. A két koncepció harca tehát az új könyvtárban már a kezdet kezdetén is ott parázslóit a hamu alatt. De ez már egy új történet kezdete Katsányi Sándor Jegyzetek 1/ Kelényi B.Ottó: A Fővárosi Könyvtár története. = A Fővárosi Könyvtár Évkönyve, I. 1931. 35-58.p. - Remete László: A fővárosi könyvtár előtörténetéből. = A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve, IX. 1961. 67-95.p. 2/ Az 1892 évi költségvetés a pénzügyi bizottság előtt. = Főv. Közlöny, 1891. nov. 13. 3/ Polgármesteri személyzeti ügyosztály végzése 1893. febr. 23. - FSZEK Irattár. 4/ Kőrösy József: Visszapillantás a statisztikai hivatal könyvtárának 33 évi fennállására. = Budapest Főváros Statisztikai Havi Füzetek 1903. 595-600.p. 5/ Kőrösy József levele a polgármesterhez. 236/1892. - FSZEK irattár. 6/ Kőrösy mintegy 150 önállóan megjelent publikációjának tartalmi megoszlása és a gyűjtemény jellege között szoros összefüggés mutatható ki. Valójában Kőrösy sokoldalú,szinte polihisztori társadalmi érdeklődése tette a könyvtárat átfogó társadalomtudományi gyűjteménnyé. Ld. még: Thirring Gusztáv: Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának története. Bp. 1894. 7/ Kőrösy József: Válasz Toldy László különvéleményére. 1902 : 406. Stat. Hiv.sz. - FSZEK irattár 8/ Kőrösy: Visszapillantás....598-599.p. 9/ Kőrösy József levele a könyvtári albizottságnak 1901. febr. 19.-én. Stat.Hiv. sz. 250/1901. - FSZEK irattár, és hasonlóan: Kőrösy: Válasz..,.19-20.p. 123
