A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1997-1998
Tanulmányok - Katsányi Sándor: Társadalomtudományi könyvtár kontra általános közművelődési könyvtár
REJTETT ÁLTALÁNOS KÖNYVTÁR KIALAKULÁSA Az 1890-es évek elejétől, miközben a hivatalos álláspont mindvégig a közigazgatási szakkönyvtár követelménye maradt, s miközben a városi Statisztikai Hivatalban kiépült egy társadalomtudományi gyűjtemény, a Fővárosi Levéltár vezetője, Toldy László évtizedes harcot folytatott az általános gyűjtőkörű városi könyvtár rejtett kialakítása és legalább részleges elfogadtatása érdekében. Alapelveiben apjának, Toldy Ferencnek a pesti városi könyvtár létesítésére tett 1868 évi javaslatát követte, de - bizonyára okulva e javaslat kudarcából - a lopakodó megvalósítás útját választotta. 1892- ben elvállalta a létesítendő városi könyvtár kezelését, első tervezetében az Akadémia kurrens kiadványainak beszerzését javasolta (köztük filozófiai, matematikai, természettudományi művekét), az ügyészi városi kötelespéldányokból, majd 189^-től költségvetési keretből vásárlásokkal gyarapította a Budapest fő- és székváros könyvtára nevet viselő gyűjteményt. Az 1897-ben előterjesztett gyűjtőköri javaslatában egy olyan elemet csempészett be, mely lehetővé tette volna az általános könyvtár felé való megindulást: „Minthogy a fővárosnak ma már nemcsak elemi, hanem magasabb fokozatú közép- és szakiskolái is vannak, s ezek tanárainak kötelességük, hogy ismereteiket forrásmunkákból öregbítsék...” - a könyvtár e munkák beszerzésére vállalkozott.137 Könnyű átlátni, hogy a közép- és szakiskolai tanárok igényeinek bevonása milyen irányba tágítja a gyűjtőkört. Toldy egy későbbi visszaemlékezésében erre nyíltan utal: „... nem fogadtatott el az én első tervezetemnek, melyet még 1896-ban készítettem az az intenciója, hogy a létesítendő könyvtár általános irányú nagy könyvtár legyen.”147 Ha az elvek nem is fogadtattak el, Toldy László könyvtára az évek során egyre inkább kiépült, mint rejtett általános gyűjtőkörű közkönyvtár.Állományának utolsó szakcsoportok szerint bontott statisztikája az 1901 december végi állapotot tükrözi.157 (A kimutatásban csak a már katalogizált művek szerepeltek, ezért a táblázat a művek tényleges mennyiségénél valamivel kevesebbet tükröz, arányaiban azonban megbízható képet ad az állomány összetételéről.) Szakcsoport Művek száma Százalékban Általános művek, enciklopédiák 59 1 Hittudomány 356 5 Jogtudomány 508 7 Államtud., politika, társadalomtudomány 738 10 Közgazdaság, ipar, kereskedelem 316 4 Pénzügy 190 3 Statisztika 89 1 Orvostudomány, egészségügy 532 7 Természettudomány, matematika 629 8 Alkalmazott tudományok 532 7 Bölcsészet 82 1 Művészettan, művelődés tört., zene, színház 148 2 Közoktatás, nevelés, tud. intézetek 324 4 Történelem és segédtudományai 1575 21 Földrajz, utazások 286 4 Térképek 36 1 Néprajz 52 1 Nyelvészet, szótárak 287 4 Irodalomtörténet 69 1 Szépirodalom 579 8 Egyéb vegyes 226Összesen 7613 100% KUlöngyűjteményként: Budapestensiák 1607 mű 121
