A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996

Tanulmányok - Gyermeksorsok - 1996 - Somlai Péter: A család átalakulása és az életformák pluralizmusa

Különböző megfontolások miatt a modem családokról kialakított leggyakoribb vizsgálati modell az, amelyben két kiskorú gyerek él két biológiai szülővel közös háztartásban. Tudnunk kell azonban, hogy az ilyen összetételű családok kisebbségben vannak a következő típusokkal szemben (az alábbiakban jelzett adatok a magyarországi népesedési helyzetet tükrözik, de érvényesek több kevesebb módosítással a legtöbb európai ország társadalmára):- a szülőknek csak egy gyerekük van (a gyerekes családoknak nagyjából egyharmada tartozik ide; az egy gyerekes családok számának és arányának növekedését főként az alacsony termékenység okozza. Az „egyke” probléma régi és népszerű témája a magyar demográfiának. Ez a probléma zavaros ideológiai kontextusa, nacionalista felhangja nem feledtetheti el a gyerekek egyedüllétéből fakadó fejlődési és nevelési nehézségeket);- egyedüli felnőttként csak az egyik szülő él közös háztartásban a gyerekkel vagy gyerekekkel, ide tartozik a családok 13-15%-a. (Az előbbi típust nem, ezt viszont „csonka család”-nak nevezik sokan. Véleményem szerint nem a testvér hiánya is okozhat hátrányt, a szülők válás és szétköltözése viszont nem feltétlenül eredményez „csonkulás”-t a korábbi helyzethez képest.)- „új család”: az egyik szülő és az ő élettársa vagy új házastársa él a gyerekkel, illetve esetleg további gyerekekkel (megjegyzendő, hogy számos gyerek nézőpontjából egyáltalán nem zárja ki ezt a szerkezetet az előbbi életforma; gyakori ugyanis az, hogy a válást követően a gyerek édesanyjával él közös háztartásban, miközben valamilyen helye lesz egy másik, új családban is, amit édesapja alapít meg új élet vagy házastársával, s amelyben esetleg más gyerek vagy gyerekek is élnek; mindebből sokféle együttműködési, kommunikációs és nevelési probléma adódik);- „összetett ill. kiterjedt háztartás” vagy „nagy család”: közös háztartásban él a gyerekkel az egyik szülő és annak egy vagy több rokona, illetve több család él közös háztartásban (az ilyen háztartások és családok arányszáma meglehetősen alacsony), s a közhiedelemmel ellentétben valószínűleg régebben sem ezek voltak az együttélés tipikus formái);- a gyereket (egyedül vagy testvérével együtt) adoptáló szülők nevelik;- állami gondozott gyerekek élnek nevelőszülőknél.

Ezek a típusok s további altípusok a szét és összeköltözések, a válások, a korai özvegyülések, illetve az azokat követő újraházasodások nyomán alakulnak ki. Olyan népesedési tendenciák nyomán, melyek csökkenő születésszám mellett elsősorban felelősek a családszerkezet és az életformák pluralitásáért a modem társadalmakban.

Az életforma és életvitel egyéb tényezői alapján persze tovább árnyalhatnánk a családszerkezeti típusokat. Utalhatnánk például az egészségi állapotra, illetve a tartósan beteg, illetve a mozgáskorlátozottak, fogyatékosok családjaira. Figyelembe kellene vennünk a lakáshelyzetet, lakásnagyságot és ellátottságot, illetve a lakóhely településnagyságát is, hiszen másfajta életformát kínálnak például a nagyvárosok, mint a kisebb falvak. Ugyancsak különbözik a gyerekek családjainak életformája a szülők jövedelmi helyzete szerint, illetve aszerint, hogy milyen foglalkozási csoport tagjai, milyen etnikai, felekezeti vagy más szubkultúrába tartoznak.

E tényezőkön keresztül, illetve ezeken túl érvényesülnek a családi kapcsolatokat és az életvitel más elemeit megszabó szociokulturális tendenciák. De a gyerekek életének alakulása szempontjából persze nemcsak a társadalmi makrostrutúrák hatásai fontosak. Társas világukban és szociális mikrokömyezetükben is számos olyan tényezőt kell figyelembe vennie annak, aki érteni akarja helyzetüket és veszélyezettségüket. E lehetséges tényezők közül most csak egyet emelek ki: a szülők válásának hatását a gyerekre.

A magyarországi idősoros válási statisztikák azt mutatják, hogy század elejétől fogva növekszik az olyan házasságbontások száma és számaránya, melyek érintik egy vagy több gyerek sorsát is. Ennek illusztrálására közlöm most néhány kiválasztott évre e statisztikák adatait:

61