A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996
Jelentés - Irányítás
A Központi Könyvtár elhanyagolt állapotú lépcsőházát végre ki tudtuk festetni, az előteret és a világítást is rendbe hozattuk. Kialakítottunk egy vendégszobát is. Irányítás Az irányítás reformja folyamatos. Ennek jeleként lassan kiépül a működést átfogó szabályzat - rendszer, a vezetési grémiumok együttműködő szisztémája. A Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottsága hatályba léptette a FSZEK szervezeti és működési szabályzatát. Ezen az alapon hozzáfoghattunk az egyéb belső szabályzatok kidolgozásához. Bevezettük a hálózati könyvtárak kezelési és ügyviteli szabályzatát. Életbe lépett az általános ügyrend és az irattározási szabályzat, elkészült a belső ellenőrzés szabályzatának tervezete, a helyi ügyrendek munkálatai pedig folynak. A könyvtár új szervezeti és működési szabályzatának keretei között 1995 elején a korábbi főkönyvtári rendszert (minden kerületben egy ún. főkönyvtár-igazgató látta el a középvezetői feladatokat) régiórendszer váltotta fel. Ebben egy igazgatóhoz nem csak egyetlen kerület könyvtárai tartoznak, hanem legalább háromé, legfeljebb öté. így a hálózati középvezetők száma hatra mérséklődött. Az irányítás közvetlenebbé és hatásosabbá vált, a személyi és anyagi forrásokat arányosabban lehetett elosztani, számos egység megszabadult az adminisztratív feladatoktól, a szakmai tennivalók ésszerűbben differenciálódtak, és kialakult a kerületek határain átlépő, de a helyi viszonyokhoz igazodó együttműködés. A régiórendszernek köszönhetően a nyári szezonban több könyvtárunk tarthatott nyitva, a beszerzés és a feldolgozás centralizálása felgyorsulhatott, és érvényesülhettek a lépcsőzetes ellátás előnyei. Nem igazolódott az a félelem, hogy a kerületi önkormányzatok ellenérzéssel viseltetnek majd az új rendszerrel szemben, sőt: megértéssel fogadták, sok esetben anyagi hozzájárulásuk is nagyobb lett. E rendszerben a volt főkönyvtárak a nagyobb egységekkel egyetemben 1. vagy II. típusú kerületi könyvtár besorolást nyertek. E két típust egészítik ki a fiókok és a kölcsönzőhelyek kategóriái. Az intézet vezetésébe biztos támaszként épültek be a különféle grémiumok, így az Intézeti Tanács, a Központi Könyvtár és a régiók vezetői értekezletei és a szükség szerint, szervezeti egységenként megtartott összdolgozói értekezletek; de a családi és a gyermekkönyvtárosok műhelye is. Korrekt és hasznos partnereknek bizonyultak a közös ügyek megoldásában az intézmény testületéi: a Közalkalmazotti Tanács és a szakszervezetek (KKDSZ, TDDSZ, TUDOSZ ). 1994. március 22-én Szakmai Tanácsadó Testület alakult. Tagjai: dr. Ambrus Zoltán a Békés Megyei Könyvtár igazgatója, Biczák Péter a Pest Megyei Könyvtár igazgatója, Ferenczyné Wendelin Lídia az ELTE docense (elnök), Gereben Ferenc szociológus, Kamarás István szociológus, Kiss Jenő mint a Szakmai Tanácsadó Testület ügyintézője, Vekerdi Tamás pszichológus, Vizkelety András a Pázmány Péter Tudományegyetem tanszékvezetője. Az irányítás fő gondját a csökkenő vásárlóerejű költségvetés és a használói elvárások közötti egyensúly fenntartása jelentette. Ez az egyensúly a használói igények és szükségletek rovására megbomlott. A könyvtár olyan mértékben volt kénytelen megszivattyúzni saját bevételi forrásait, ami a szakmai szolgáltatások színvonalának süllyedésével járt együtt. Egyedülálló és elfogadhatatlan, hogy egy közművelődési könyvtár kiadásainak mintegy harmadát saját bevételeiből fedezze. Kérdés, meddig lehet ezt a feszített bevételi ütemet tartani a lakosság csökkenő fizetőképessége mellett. Csak egy példa: 1994-ben 77 millió forintot vettünk be videokazetták kölcsönzéséből, 1996-ban már csak 53 milliót. A kiesés miatt egyéb bevételeinket, például a beiratkozási díjat jelentős mértékben meg kellett emelnünk. A pénztárgép sajnálatos módon hovatovább könyvtáraink szimbólumává kezd válni. Jellemző, hogy pénztárgépeinken 1996-ban közel 132 millió forintos forgalom bonyolódott le. Anyagi helyzetünk miatt nagyon is rá voltunk szorulva pártfogóinkra. Első helyen kell megemlítenünk a kerületi önkormányzatokat, amelyek anyagi lehetőségeik függvényében igyekeztek segítséget nyújtani. Sok vállalkozásunkat bocsáthattuk útjára a Nemzeti Kulturális Alap pénzéből. 14
