A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996
Tanulmányok - Karner Katalin: Vendégváró Budapest. A fővárosi vendéglátás és idegenforgalom a városfejlődés tükrében 1873-1930
Egy sajátos budapesti utazásra hívta látogatóit a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményének 1996-ban megnyílt, a millecentenáriumi rendezvénysorozathoz kapcsolódó közös kiállítása, amely a Budai Várban lévő Fortuna utcában, az egykori Fortuna fogadó épületében, a Múzeum termeiben volt látható. A kiállítás egyik rendezőjének dolgozata a kiállítás gondolatmenetét adja közre. VENDÉGVÁRÓ BUDAPEST A fővárosi vendéglátás és idegenforgalom a városfejlődés tükrében 1873- 1930 A múlt század második felében, az Európa-szerte meginduló idegenforgalomnak köszönhetően egyre gyakrabban vált a gyorsan fejlődő magyar főváros is a külföldiek kedvelt uticéljává. Mint egy ideérkező egykori vendéget kalauzolt végig a kiállítás a világvárossá váló Budapesten az 1873-ban történt városegyesítéstől az 1930-as évekig, bemutatva nevezetességeit és jeles eseményeit, valamint az idegenforgalmi szervezet létrehozására irányuló fővárosi törekvéseket és a szervezett idegenforgalom első sikereit, kiemelve Budapest fürdőváros kialakulásának és szerepének jelentőségét. Budapest 1873 után, a városegyesítést követően immár visszavonhatatlanul a modern városiasodás kezdetéhez érkezett. A városrendezés eredményeként dinamikusan épült ki a nagyvárosi térszerkezet és utcahálózat, s az új útvonalak köré törvényszerűen szerveződtek a megújult városrészek. E néhány évtized alatt jött létre a későbbi metropolisz alapjául szolgáló infrastruktúra is. A város építésének és szépítésének egyre gyorsuló folyamatában egy látványos és harmonikus városkép bontakozott ki, körutakkal és díszes közterekkel, impozáns középületekkel és bérpalotákkal, Megépült az a Sugárút, amely arányaival és villasorával Európa egyik legszebb útvonala volt. Duna-hidak épültek, s így a folyó városon átvezető szakasza mind technikai megvalósítását, mind esztétikai kivitelezését tekintve maradandó értéke lett a fővárosnak, a később kiépült Duna-parti sétánnyal és szállodasorral. Ez az építészeti megoldás tovább emelte Budapest - földrajzi adottságaiból is eredő - panorámájának szépségét. Jellegzetes utcaképek és terek formájában a város olyan hangsúlyos részei épültek ki, amelyek a későbbiekben Budapest szimbólumaivá váltak, mindazokkal a létesítményekkel együtt, amelyek sajátos funkcióik révén az életmód és életvitel kiszolgálása mellett a városfejlődés fő vonásaira is felhívták a figyelmet. A gazdasági életben betöltött vezető szerepén túl, ebben a korszakban vált a főváros az ország valódi, közép-európai szintű szellemi központjává. Nevezetesen intézmények egész sora született; egyetemek, könyvtárak, múzeumok, színházak. Főként az építészetben, de valójában a kultúra minden területén ezalatt az időszak alatt teljesedett ki Budapest életereje. Az urbanizáció a népesség nagyarányú növekedését vonta maga után. Részben ennek következményeként is megváltozott a társadalom összetétele, a polgárság egyre befolyásosabb szerepével. Ehhez a kedvező folyamathoz szükségszerűen hozzátartozott a közlekedés korszerűsítése, amely az idegenforgalom növekedését is elősegítette, ugyanakkor szükségessé tette a vendégfogadásvendéglátás fellendítését, valamint a nagy szállodaépítkezéseket. Ezért aztán a századvég utazóját szállodák és különböző vendéglátóhelyek, egy virágzó város szórakozási lehetőségeinek sokasága várta. A Budapestre érkezett látogatót számos útikönyv segítette a tájékozódásban, hívta fel figyelmét a város értékeit reprezentáló nevezetességekre és vezette el a vendéglőkbe, cukrászdákba, kávéházakba, valamint a város éjszakai szórakozóhelyeire. 140
