A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1994-1995-1996
Tanulmányok - Karner Katalin: Vendégváró Budapest. A fővárosi vendéglátás és idegenforgalom a városfejlődés tükrében 1873-1930
A XIX. század második felében, a nemzetközi vasúthálózat fokozatos kiépülésével a nagy tömegek számára is gyorsabbá, kényelmesebbé és nem utolsósorban olcsóbbá vált az utazás. Ezzel megteremtődött a lehetőség a mai értelemben vett idegenforgalom megindulásához, illetve elterjedéséhez. Az első európai hálókocsi társaságot - a kontinensen addig teljesen ismeretlen amerikai Pullman- rendszer mintájára - George Nagelmackers belga kereskedő alapította 1872-ben, Compagnie Internationales des Waggon Lits néven. Alig több, mint egy évtized múlva, 1885-ben megállapodás jött létre a MÁV és a Waggon Lits között és 1889-ben megindult a rendszeres forgalom Magyarországon is a társaság háló- és étkezőkocsijaival. A nagy expresszvonatok sorában a Párizs- Bécs-Budapest-Bukarest-Konstantinápoly útvonalon közlekedő Orient-expressz volt az első, amely két 14 személyes hálókocsijával és egy 24 személyes, központi konyhával ellátott étkezőkocsival befutott az 1877-ben felépült Nyugati pályaudvarra. Egy Waggon Lits étkezőkocsi rekonstrukció, korabeli tárgyakkal és dokumentumokkal, valamint egy enteriőr jelezte a utazás illetve megérkezés pillanatát. A kiállítás mintegy bevezetéseként Táncsics Mihály néhány — máig érvényes — gondolata volt olvasható, börtönben írt majd 1867-ben kiadott Fővárosunk c. művéből: „ ...A mily mértékben teremtitek a fővárost nagyszerűvé: oly mértékben válik a hon hatalmassá, dicsővé ... Mi forrón óhajtjuk, hogy a mi fővárosunk, a magyar nemzetnek fővárosa, oly széppé, oly nagyszerűvé fejlődjék ki hogy hozzá hasonló ne találtathatnék ... az isteni gondviselés ránk bocsátott súlyos csapásai mellett is őrködik fölöttünk, s már most is, mint leendő világvárost kezdik Budapestet a külföldiek nevezni; mért ne történhetnének most oly intézkedések, miknél fogva ez egykor ne csak oly világvárossá válhassék, milyen mai időben Páris, London, s mások, hanem oly nagyszerűen széppé, milyenről a mai embereknek fogalmuk sincs ... ha van város, melynek mintegy rendeltetése nagyszerűen szép világ várossá lenni: az leginkább, vagy talán mondhatni, egyedül Budapest lehet...”' Világváros születik A múlt század utolsó harmadában Európa egyik leglátványosabban fejlődő városa Budapest volt. Meghatározó szerepe volt ebben az Andrássy Gyula gróf miniszterelnök kezdeményezésére 1870-ben létrejött Fővárosi Közmunkák Tanácsának. Alapokmánya, az 1870. évi X. te. „ ... a Duna folyamnak a főváros melletti szabályozásáról s a forgalom és közlekedés érdekében Buda-Pesten létesítendő egyéb közmunkák költségeinek fedezéséről és a közmunkák végrehajtási közegeiről ...” szól. Ez volt az első szervezet, amely már a tényleges városegyesítés előtt is feladatának tekintette az akkor még különálló Pest, Buda és Óbuda rendezésének egységes koncepció keretében történő megszervezését, s ezzel a jövő Budapestjének kialakítását. Hogy a Közmunkatanács ezt miként is képzelte el, az kitűnik az 1870-1871. évi jelentéséből: „ ... a/ Kedvező közegészségügyi viszonyok s ezekkel kapcsolatban helyes csatornázási rendszer, tisztán tartás, terek és széles utcák ... b/ Kényelmes és biztos közlekedés, ezzel kapcsolatban helyes és biztos kövezési rendszer, utak és utcák jó karban tartása. с/ Célszerű beosztás,... hogy az egyes várostömbök fejlődése irányt nyerjen ... d/ Díszes középületek lehelyezése, hogy azok egyrészt az illető társadalmi körök és osztályok által, melynek leginkább szolgálni rendelvék, legkönnyebben elérethessenek s másrészt a város külalakjának szépségét hatványozzák. e/ Mulatóhelyek előállítása, nyári idényre szabad, tág befásított területek a test és lélek üdülésére, téli idényre színházak, koncerttermek stb. a nemesebb élvezetek eszközlésére ...”2 Utazás Budapestre 141
