A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1991-1992-1993
Klinda Mária: Bejegyzések vizsgálata 1601 előtti nyomtatványainkban
korabeli egyházi és társadalmi viszonyokról, míg a lapszéleken egyes latin közmondásoknak és szólásoknak magyar fordítását is adja (pl. a „Vestis virum facit” mellett kézírásával „pénz emberseg. Ruha tiztesseg” áll a Bq 0941/319 jelzetű példányon.(12) Hosszabb teológiai traktátus húzódik végig a Gyöngyösi Gergellyel egybekötött, könyvészetileg is ritka 1532-es krakkói nyomtatású Pesti Gáspár-kolligátum üres levelein, részben címlapjain (B 0941/154, koll. 2-4). A korabeli latin értekezés témája nem biztos, hogy kapcsolódik a nyomtatványokhoz,vizsgálata avatott szakemberre vár. A korábban czestochowai tulajdonú kötetben azonos kéztől görög és lengyel nyelvű jegyzetek is vannak. Neves szerzők, tudósok csekélyebb számú széljegyzetei is érdeklődésre tarthatnak számot. Ilyenek Wolfgang Lazius glosszái a 09/534-es Arrianuson, vagy a Bullinger-család tagjainak széljegyzeteivel fennmaradt Erasmus: Enchiridion (09/482). Láthatóan nem értett egyet a szerzővel az a XVI. sz.-i olvasó, aki egy B. Georgievics-kolligátum első darabjának (B 949/48) szultánábrázolásaiba alig olvasható apró betűkkel becsmérlő megjegyzéseket írt németül, majd a második mű (RMK III. 480) 90r levelén „Lügen!” felkiáltással fejezte ki véleményét. Magyarul is olvashatunk hasonló észrevételt S. Münster Geographiájában (Bq 0941/263, p. 266.): „Ily nagy hazugsság...kivel bajlotok most is”. Kéziratos tartalomjegyzék egészít ki egy 1567-es orvosi könyvet (09/1593), tíz levélnyi, közel egykorú tárgymutató csatlakozik Jacobus de Voragine Legenda aureájának ősnyomtatvány-kiadásához (CIH 1831, Bq 0930/29). Magyar királyok genealógiai tábláját XVII. századi kéz egészítette ki Bongars krónikájában (Bq 0941/78, p. 564). A használat idejét meghatározza egyik esztergomi misekönyvünk (Bq 0941/363) kánonrészében a „Te igitur” kezdetű könyörgés mellett beírt néhány név, mely az akkor uralkodó VIII. Kelemen pápára (1597-1605), Kutassy János érsekre (1597-1601). illetve I. Rudolf királyra (1576-1608) vonatkozik. A lapszéli kiemelésekből, egyes szavak fordításaiból már csak a magyar nyelvűeket vagy a magyar vonatkozásúakat említjük. Possessor feltüntetése nélkül is magyar tulajdonosra engednek következtetni a hazai történelmi eseményekre utaló kiemelések: „obsidio Agriae Anno 1552” (Bq 943/388), „Stephanus Rex Episcopatus fundat”, „Geysa moritur" stb., vagy a magyarországi latin helynevek javított formái Bonfini munkájában (Bq 943/387): Trenavia mellett Tyrnavia stb. Hasonló javításokkal bőven találkozunk egy J. P. Manutius-műben is (Transsilvaniae...descriptio. Roma, 1596. В 0914/314): Herdel mellett Erdélyt, Aderhell mellett Udvarhelyet olvashatunk, míg Martos Zeek-nél a „t” betűt kihúzta a figyelmes olvasó. А XIX. században valaki szükségesnek érezte, hogy egy 1531-ben megjelent röplapon (B 0941/321) Plintenburg mellé odaírja: „= Wissegrád vára”. Eck Valentin munkájában (Krakkó, 1524) az „ab Elysiis” mellett XVI. sz.-i kéz a következő értelmezést adta: „oly hely az hol az jo lelkek laknak” (09/1149, ЕАзг). Növénynevek magyar megfelelői állnak egy korai antikva margóján: basalykom, porchin, labda stb. (Volaterranus-Xenophón. Paris, 1511. Bq 0941/11). „Fenyő mag termő apró csemete" magyarázatot írlak a ,,iuniperi”(boróka) mellé egy már idézett Münster-kiadásban (Bq 0941/263. p. 1065.), amelyben egy fametszet fölött „Nőstény Párducz” (p. 1045.), az „Vngari per chinaeer” kifejezésnél pedig „kenyer non chinaeer” helyesbítés áll kézírással a margón (p. 1025.). Bőven találkozunk magyar nyelvű, X VI-XVI1. századi széljegyzetekkel a Heltai-krónika (RMNy 360) Bq 943/279 jelzetű példányában: „Atilanac követtsege”, „Theodoric a Visigolt királya”, „Atila meg szallya Argentínát” stb. (p. 15-16. és másutt). Csupán jelzetükkel említjük meg a következőket: В 0941/238.B 0941/243 stb.) A latin nyelvű széljegyzetek gazdag tematikájára is már csak röviden utalunk. E jegyzetek témái a következők: alkímia (titkos írással is, egy Paracelsus-műben: 09/467), asztrológia és matematika (rajzokkal, Johannes de Sacro Busto-kötetben, 09/466 koll. 1.), csillagászati feljegyzés 1531 -bői (egy Hippokratés-kötet végén, 09/1589), filozófia (Temesvári Pclbárt-kötetbcn, Bq 0941/156), jogi kommentárok Justinianushoz (a latin mellett németül is, f 09/2557), kémia (09/1438) stb. Bőséges latin nyelvű, közel egykorú kommentárral van ellátva Alexander de Villa Dei Exercilium-a (Wien, a budai Urbánus Keym kiadásában, 1518. В 0941/169) a sorok közt és a lapszéleken is. Egyházi énekek hangjegyes bejegyzései találhatók egy ősnyomtatvány-bibliában (CIH 623, q 09/1618),valamint esztergomi misekönyveinkben és egy pálosrendiben is: Bq 0930/4 (CIH 2314), В 0941/104, В 0941/155, Bq 0941/209 és В 0941/158. Felsorolásunk nem biztos, hogy teljes és még adósak vagyunk esetleges ismertségük vizsgálatával. Igen változatos a bejegyzések har madik csoportja, a könyvhöz csak fizikailag kötődő, tartalmától független kézírás. Egy latin nyelvű Heltai-kiadás (RMNy 209, Bq 0941/262) nagyrészt üres [12]. levelének hátlapján 89
