A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1991-1992-1993
Klinda Mária: Bejegyzések vizsgálata 1601 előtti nyomtatványainkban
18. századi magyar nyelvű mezőgazdasági feljegyzések után „Ugorka” eltevés receptje áll másik kéztől, de más receptet is feljegyeztek a címlap verzójára, szintén magyarul. Ugyané kötetben még számos érdekes magyar jegyzet, kezességi feljegyzések és kiadások állnak sűrű összevisszaságban, gyakran fordítva beírva az utolsó levélre: „A Prekup a Mely pénzt vet kezes érette Szel Demeter”; „...három vanas forintot Nyikifor Nyikula Kezességire”, továbbá báránybőr kucsmára és kenyérre adott összegek, valamint magyar és román nevekből álló névsor. Mindez együtt van korábbi latin jegyzetekkel és egy sírverssel (Epicedium) Gaszner Bernât kolozsvári polgárról, 1678-ban Sepsiszentgyörgyön keltezve. A kötet a XVII. században Magyarosi István csíkszentmártoni lelkész tulajdona volt, de a jegyzetek több kéztől származnak. Magyarországi történelmi eseményeket sorol fel latinul az 1526 és 1543 közötti évekből egy 1484-es esztergomi breviárium (CIH 826, Bq 0930/25), ahol az 1544-1546-os évek sáskajárásáról is történt feljegyzés, magyarul is említve a „sáska” szót. E bejegyzést 1966-1967-es évkönyvünkben (p. 128.) már közöltük, nem tudván, hogy azt korábban már Knauz, az akkor még Esztergomban őrzött példány alapján, majd Radó is megtette.(13) A jelenségről Réthly Antal feldolgozásai 14) is megemlékezik ugyanezen évek eseményei kapcsán, s ezek segítségével talán lokalizálni lehet kötetünk, illetve a jegyzetek írójának hollétét a XVI. század közepén. Réthly Késmárkon és Lőcsén kívül az Erdélyt elárasztó sáskajárásról közöl korabeli tudósításokat, melyek szinte szó szerint ugyanúgy írják le a félelmetes eseményt, mint a mi latin szövegünk: „1544 Erdély, Január:... újból oly tömege jött a sáskáknak ...hogy a Napot és eget...elfedték”, majd” 1544. aug. 18. Erdély: Ismét olyan tömeg sáska jött..., amennyit még sosem láttak, és ... Szeben fölé szálltak, és nagy számuk miatt nem láthattuk a Napot”. Breviáriumunk jegyzetében ez áll: „In annis 1544...et... 1546 erant locuste wlgo sáskák que pre multitudine ubi volabant neque Aeier videbatur”. Végezetül csupán említeni szeretnék két olyan kötetet, amelyek XVI. századi magyar nyelvű verses bejegyzéseket, köztük imádságokat tartalmaznak. Egyikük a 09/923 jelzetű kolligátum, melynek nyolc nyelvemlék jellegű bejegyzése a közeljövőben keiül ismertetésre(15). A másik egy 1524-ben Velencében nyomtatott esztergomi breviárium (B 0941/364), amelynek utolsó, üres leveleire latin temetési imák mellett két úrfelmutatási éneket írtak a XVI. században.( 16) Ezek a latin címek után („Cantio in Elevatione Corporis Christi, dicenda” és „Alia in Elevatione Corporis”) magyarul folytatódnak: „Ith jelen vagion az Istennec Fia, Ith jelen vagion Istennec ereye...”, illetve: „Idvöz légy Istennek szent teste, zent oltáron aldoztattal...” A kötet a múlt században még esztergomi tulajdonban volt (az erre utaló jelzet már nincs rajta) s mint ilyent tette közzé a szöveg nagy részét, nem betűhíven, Lányi Károly, illetve Knauz Nándor.(17) Mint csonka másodpéldányt azonban időközben eladták, s a szakirodalom úgy tudta, hogy a breviáriumnak nyoma veszett s ezzel lehetetlenné vált a kézirat és a közlés egybevetése.! 18) A Fővárosi Könyvtár 1944-ben jutott antikváriumi vétel útján a becses dokumentumhoz, melyre érdemesnek láttuk felhívni a figyelmet.(19) A különböző értékű, hosszabb-rövidebb bejegyzések összességükben olyan gyűjteményi értéket képviselnek könyvtárunkban, amelyből még bőven meríthetünk. Kiinda Mária Jegyzetek 1. Kelényi B[éla] Oltó: Egy magyar humanista glosszái Erasmus Adagia-jához. In: A hóvá rosi Könyvtár Évkönyve IX. 1939. Bp. 1940. p. 43-139. - Klny.: Uo. 1940. 99 p. /Tanulmányok 13./ 2. Radó Polikárp: Nyomtatott liturgikus könyveink kézírásos bejegyzései. In: A Pannonhalmi Föapátsági Szent Gellért Főiskola Évkönyve az 1942-1943-i tanévre. Pannonhalma, 1943. p. 313-429. és Bp. [ 1944.] 121 p./AzOrsz. Széchényi Könyvtár kiadványai 19./ Könyvtárunk példányai az 54. 57,78a. 89. 111. 116. 118. 128 és a 132. sz. tételek: az utolsó a jegyzetek feldolgozása nélkül említve. 3. Csapodi Csaba - Csapodiné Gárdonyi Klára: Bibliotheca Hungarica. Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt. 1-2. köt. Bp. 1988-1993. 4. Rozsondai Marianne: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár kötéseiről. In: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Évkönyve 1988-19891990. Bp. 1994. p. 26-31. 5. A régi bejegyzések olvasatában külső munkatársként Pintér Gábor volt a segítségemre. Több korabeli kézírás megfejtését dr. Borsa Iván és dr. Csapodi Csaba szíves közreműködésének köszönhetem. Kiemelt köszönettel tallózóm dr. Borsa Gedeonnak, aki valamennyi leírásomat a példányokkal egybevetve számos észrevétellel és tanáccsal folyamatosan segíti munkámat. 6. Heinrich Buliinger svájci prédikátor és drámaíró 1504-1575-ig élt. - A bejegyzéseket a kis- és nagybetűk vonatkozásában is betűhíven, de a sormetszetek jelölése nélkül, a rövidítéseket lehetőség szerint feloldva közöljük. Minden esetben megadjuk a kötetek jelzetét, míg a címleírások adataiból csak a közölt példa értékeléséhez szükségeseket idézzük. 7. Johannes Alexander Brassicanus neves bécsi humanista c. 1500-1539-ig élt. 8. A Juhos Ernő gyűjteményéből számlázó példányok többsége Lantos antikváriumának közvetítésével került hozzánk. 9. A. A. Renouard: Annales de l'imprimerie des Aide. Tome 1-2. Paris, 1803. 90
