A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1991-1992-1993
Barczi Zsuzsa: Könyvtárhasználati szokások vizsgálata a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban
A könyvtári tagság időtartama az aktív keresők fő foglalkozási csoportjai szerint, százalékban 3. sz. tábla A tagság időtartama-1 év 2-3 év 4-5 év 6-10 év 11- év összesen Foglalkozás értelmiségi 34,9 20,8 8,5 19,8 16,0 100,0 egyéb szellemi 38,2 28,5 9,6 12,0 11,7 100,0 fizikai 44,8 30,0 9,7 7,6 7,9 100,0 hálózati átlag 35,5 24,8 12,3 15,8 11,6 100,0 A stagnáló beiratkozás az új beiratkozók számát ellensúlyozó, hasonló (nagy)mérvű, hálózati szintű lemorzsolódás egyenlegeként áll eló. A könyvtári tagságot megszüntetók helyébe elsősorban a fiatalabbak kerülnek (ezen nem a középiskolások értendők); a könyvtár felé fordulók minden foglalkozási csoportban, egyben a különböző iskolai végzettségűek körében egyaránt jelentős hányadot tesznek ki, amiből egyértelműen az következik, hogy lenne, éspedig általános, nem rétegigény a könyvtár használatára. Ugyanakkor a könyvtár nemhogy egy bizonyos réteget nem tud megtartnani, de feltehetően a különféle elvárások egyikének sem tud a kellő hatásfokkal megfelelni. A könyvtártagok gyors (gyorsuló ütemű?) kicserélődéséhez az új típusú, netán magasabb szintű igények és a rossz (rosszabbodó) adottságok között feszülő ellentmondás is hozzájárulhat. Adataink nem csak a fluktuáció (nagy) mértékére, de arra is utalnak, hogy a rossz tapasztalatok, csalódások, kudarcélmények viszonylag rövid idő alatt elveszik a próbálkozók könyvtárhasználói kedvét, nem tanúsítanak túlzott türelmet, hogy a könyvtár bebizonyítsa, képes rugalmasan reagálni igényeikre. Az új beiratkozók valószínűleg az odafigyelés, a könyvtár részéről nyilvánvaló és méltányolható szolgáltatókészség jeleit sem érzékelik. Nem érzékelhetik, mert a könyvtári ellátottság mutatóiból - az intézmény 1992. évi jelentéséből felidézve - elég az egy könyvtárosra jutó olvasók számát kiemelni, ami a FSZEK-ben 515 fő, melyhez az országos átlag áll a legközelebb (438 fő), s a magyarországi nagyvárosok közül a legrosszabb helyzetben lévő Debrecenben is csak 354 fő. A könyvtárhasználat intezitása A beiratkozott könyvtártagok állandósult száma mellett azzal sem áltathatjuk magunkat, hogy a könyvtárhasználók jelentős része (mintegy látens látogatóként) a tagsági díj kifizetése nélkül veszi igénybe a könyvtár szolgáltatásait; a minta 5,5%-acsupán, akik nem beiratkozottként keresik fel a könyvtárakat. Ebben bizonyára az elsődleges magyarázó tényező, hogy a leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás, a kölcsönzés, a beiratkozás feltételéhez kötött. A látens könyvtárhasználat (ami az igénybevételt kimutató forgalmi statisztikában, a kölcsönzők számában nem jelenik meg) ettől nagyobb mértékű, sőt növekvő mértékű. (Néhány vonatkozásban, így ezzel kapcsolatban is módunk van összehasonlítást tenni egy-egy korábbi vizsgálatunk eredményeivel; ezek révén a használói magatartás adott jellemzőjének alakulását folyamatában is figyelemmel kísérhetjük.) Míg 1984- ben végzett felmérésünkkor a kölcsönzők 48,9%-a mondta, hogy másnak is szokott kölcsönözni, nem csak saját részére, addig ez az arány a közel tíz esztendő alatt 62,6%-ra emelekdett. A köny vtárhasználat intenzívebbé válása a látogatás gyakoriságában is tetten érhető. 1984-ben a megkérdezettek 4,9%-a kereste fel hetente többször a könyvtárat, 1993-ban 21,4%-a (hetente 20,9%, havonta többször 26,1%, havonta 25,0%, ritkábban 6,6% látogatja a könyvtárat). A hetenként többszöri könyvtárlátogatásban a kis, közepes és nagy könyvtárak között úgyszólván nincs különbség (sorrendben 22,2%, 23,9%, 19,2%), annál inkább a könyvtárak videóforgalma szerint. A kevés videókazettát kölcsönző könyvtárakban ez az arány tíz, a sok videókazettát kölcsönző könyvtárakban ötven százalék körüli. A gyakori látogatás elsősorban a legtöbb videót kölcsönző önállóakra (46,9%) és fizikai foglalkozásúakra (35,7%) jellemző; az értelmiség 18,2, a nyugdíjasok 15,8, a tanulók 15,7 százalékára érvényes. Ami nem változott, az az alkalmi könyvtárhasználók aránya - főleg az egyetemi hallgatók (10,8%-uk) és az értelmiségiek (9,7%-uk) -, akik egy hónapnál ritkábban keresik fel a könyvtárat, bizonyára egy máshol hiába keresett, de sürgősen szükséges dokumentum megszerzése miatt. A használat intenzitását a könyvtáros segítő közreműködésének gyakoriságával is mértük. A minta 9,2%-a, elenyésző hányada érzi úgy, hogy függetleníteni tudta magát a könyvtárostól, tehát ennyiben beszélhetünk 31
