A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1991-1992-1993
Barczi Zsuzsa: Könyvtárhasználati szokások vizsgálata a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban
Rendelkezésünkre áll még két statisztika a hálózat könyvtáraiba 1988 és 1989 első félévében beiratkozottakról (az adott években beiratkozott felnőttek 79,2 és 73,4%-a). Érdemes egy pillantást vetnünk az adatokra, noha rövid távon a művelődés területén alapvető változások nem szoktak bekövetkezni (2. sz. tábla). 2. sz. tábla Az aktív keresők foglalkozás szerinti megoszlásának alakulása, százalékban Év 1986 1988 1989 1993 Foglalkozás szellemi 61,0 67,1 68,5 59,1 fizikai 38,0 31,8 30,5 35,7 önálló L0 1,1 1,0 5,2 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 1986-tól 1989-ig a szellemi foglalkozásúak részaránya nőtt (ezen belül, még ha a korábbi közvetlen termelésirányítókat mind felsőfokú végzettségűnek feltételezzük is, mindenképpen a nem kvalifikáltakkal) 1989-től 1993-ig pedig a fizikai munkások és az önállóak részaránya nőtt. Az első változás mögötti okot keresve csak egyet emelünk ki: 1989-ben a könyvek beszerzési átlagára több mint duplája volt az 1986. évinek.(3) A második változás időszakáról azt kell megemlítenünk, hogy ekkorra tehető a videókazetta-kölcsönzés bevezetése, kezdetben csak néhány könyvtárban, majd fokozatosan kiterjesztve a hálózat további egységeire is. Mindebből (egyelőre talán csak látszólag) az következik, hogy a könyvkínálat még mindig nem az értelmiségieket vonzotta elsősorban, ill. az új szolgáltatás olyan réteget vont be a könyvtár hatáskörébe, amelyet a hagyományos könyvtári szolgáltatás nem indított az intézmény felkeresésére. KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZOKÁSOK Könyvtári tagság Budapesten a népesség 8,2%-a tagja a FSZEK-nek.(4) A beiratkozottak száma két évtizedre visszatekintve kis ingadozással stagnál; a lakosság részvételi aránya elmarad mind az országos átlagtól, mind pedig külön-külön valamennyi megye, ill. megyei jogú nagyváros hasonló adatától. Tegyük hozzá, hogy a fővárosban a könyvtári ellátottság főbb mutatói (alapterület, egy olvasóra eső állományegység, egy könyvtárosra jutó forgalom) rendre alacsonyabbak az ország, a megyék és a nagyvárosok viszonyszámainál. A könyvtári ellátás feltételei nem csak a fenti relációban, de jónéhány európai fővároshoz képest is rosszabbak.^) A felnőtt beiratkozott könyvtári tagok száma 1990 óta lassan emelkedik; ez még nem egy felfelé ívelő trend kiindulópontja: 1992-ben még nem érte el, s 1993-ban is éppen csak meghaladta az 1985-ben beiratkozottakét. Ezzel szemben mintánkban nagyon magas az új (35,5%), és a két-három éve (24,8%) beiratkozók aránya. Bizonyos hányaduk az általános iskolai tanulmányok befejezésével immár felnőttként beiratkozó és nyilvántartott tanuló, de a legfrissebb könyvtári tagsággal rendelkezők között van a huszonévesek, ill. a harmincas éveikben járók 41,4, ill. 40,9%-a is (majd az életkor emelkedésével fokozatosan csökken arányuk). A könyvtárral rövid ideje kapcsolatot létesítők főleg fizikai munkások, de közéjük tartozik az értelmiség egyharmada is (3. sz. tábla). A könyvtári tagság időtartamát vizsgálva azt is észre kell vennünk, hogy három-négy évre visszamenőleg valamiféle fordulat következett be. Azt megelőzően az aktív keresőkön belül a nagyobb arányú könyvtári tagság a magasabb iskolai végzettségűek, az értelmiségi foglalkozásúak könyvtárhasználói hajlandóságát fejezte ki, ami időközben az alacsonyabb iskolai végzettségűek, elsősorban a fizikai munkások csoportjában észlelhető. Ezek az adatok a minta összetételének a beiratkozottakkal való összehasonlításakor megfogalmazott, ott még nem eléggé meggyőző megállapításokat látványosan megerősítik. Új - kevésbé kvalifikált - használók jelentek meg a könyvtárakban, a beiratkozott könyvtártagok változatlan száma mellett. 30
