A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1988-1989-1990
Faragó Éva: Budapesti cím- és lakjegyzékek
gazdag tárháza a „Barometrum tsinálók, Ser-főzők, Kádárok, Szita-szövők, Pillangó-verők, Fiákerek. Süvegesek, Óra-tokosok, Kovácsok, Kalaposok, Kártya-festők, Kordoványosok, Krepin meg gomb-szövők, Szür- szabók, Kolompárok, Szegkovácsok, Parókások, Csiszárok, Sarkantyúsok” stb. A bécsi egyetem tanára, Jung János(8) jogi doktor szerkesztésében 1815-ben látott napvilágot a harmadik pesti címtár, Adressbuch der Königlichen Freistadt Pesti,9) címmel. Az elődöknél terjedelmesebb, adatközlésében gazdagabb adattár a tiszti címtár után az egyetemek, iskolák, kulturális intézetek, könyvkerekedések, egészségügyi intézmények, kórházak címjegyzékét közli, majd városrészek (Belváros, Lipót-, Teréz-, József-, Ferencváros) szerint csoportosítva a kereskedők, iparosok adattárát. A címtárban a budai kereskedők névjegyzéke a nagyobb városok adatai között szerepel. Az adattárat a szerkesztő betűrendes tárgymutatóval egészítette ki. Pest városának 1822. évi állapotát rögzíti Vojdisek József(10) városi hivatalnok mindenre kiterjedő adattára. Az Adressbuch der königlichen Freyen Stadt Pesth{\\) című munkájában a korábbi címtárak szerkezetéhez hasonlóan a tiszti címtár, a hivatali és intézményi mutató után közli a pesti lak- és címjegyzéket, valamint a kereskedők, iparosok, művészek stb. címét, adatait. Schams Ferenc(12) Pestről(13) és Budáról(14) készült külön kötetekben megjelent városleírását, városismertetését a pesti, ill. a budai házak és háztulajdonosok jegyzékével egészítette ki. Dorffinger András kamarai igazgató Schams Pest városát ismertető műve alapján készítette el részletes pesti címtárral kiegészített Wegweiser-ét.(15) Az egyre nagyobb ütemben fejlődő Pest város állapotáról számol be az adatokban gazdag, 1827-ben megjelent pesti címtár, az Adressbuch der königlichen Freystadt Pesth.(16) Az általános tiszti címtár, a hivatali és intézményi mutató, a művészek, iparművészek, kereskedők, iparosok jegyzéke után városrészenként, a házszámok sorrendjében közli a háztulajdonosok nevét, az utcanév feltüntetésével. Az 1830-as évektől az 1860-as évekig a korábbiakhoz hasonló részletességű pesti és budai címtár néhány házjegyzéktől eltekintve nem jelent meg. A kiadók a pesti és budai címjegyzékeket az évenként közreadott legkülönfélébb kalendáriumokban, országos tiszti címtár részeként adták ki,(17) többnyire német nyelven. Címjegyzék és tiszti címtár összeállítására vállalkozott a Közhasznú Honni Vezér gazdasági, házi s tiszti Kalendáriumi 18) (1834-1841). A magyarországi egyházi és világi méltóságok és tisztségek, a Budán székelő Helytartótanács, Kamara és a pesti Királyi Kúria, tudományos intézetek, ügyvédek címjegyzéke után kiemelve közli Pest város kereskedőinek adatait. 1837-től az évenként megjelenő Pesther und Ofner Wegweiser{ 19) az országos tiszti címtári részt követően tájékoztat részletesebben Buda, Óbuda és Pest városok hivatalairól, intézményeiről, a három város kereskedőinek, művészeinek, iparosainak stb. lakcíméről. A Pesther und Ofner Wegweiser mintájára 1847-ben Blaskovits Sándor állította össze Pest, Buda és Óbuda első részletes, magyar nyelvű címtáras kalendáriumát, Buda Pesti utasító, Közhasznú időm, 1848, szökő évre{20) címmel. A naptári és az országos tiszti címtári részt követően részletesen közli „Pest és Buda várassaiba létező minden intézetek személyzetét, kereskedők és iparosok, céh és nem céhbeli művészek névsorát és mindezek lakásait.” Magyar Mihály pesti házjegyzéke(21) 1848-ban ugyancsak magyar nyelven közöl adatokat Pest ingatlanairól és tulajdonosairól. A telekkönyvi adatok alapján készült adattár városrészek és házszámok szerint sorolja fel a házakat, a háztulajdonosok nevének és az utcanevek feltüntetésével. Az 1850-es években kiadott címtáras kalendáriumok, a Der Pester Botéi22), a Müller Gyula Magyar- és Erdélyországi Nagy képes Naptáraiig) évről évre közölnek pest-budai tiszti címtárat, intézményi, hivatali, üzleti címjegyzéket. A pesti házak és háztulajdonosok adatairól 1852-ben a Pesther Hduser-SchemailA) című házjegyzék, 1857-1868 között a Pesther Lloyd KalenderilS) tájékoztat. 1867-től kezdődően a pesti, a budai és az óbudai cím- és házjegyzékeket közös kötetben adták ki. Az Adress-Kalender von Pest, Ofen und Alt-Ofen für das Jahr 1867(26) címmel megjelent címtár, majd 1870-1881 között az Adressbuch von Budapesti27) tette közzé Pest, Buda és Óbuda cím- és házjegyzékét a háztulajdonosok nevével, a régi és az új házszámok feltüntetésével, gazdasági, közigazgatási, intézményi címtárral kiegészítve. 1880-tól a Franklin Társulat nagyszabású vállalkozásba kezdett. 1880-1928 között - néhány év kihagyásával - évenként jelentette meg a Budapesti czím- és lakjegyzéket.(28) A Bejelentési Hivatal hiteles adatai, a népszámlálás anyaga alapján szerkesztett kiadvány magyar nyelvű, de a főbb adatokat német fordításban is közli. Az 1880-ban, elsőként megjelent kötet az utak, utcák, terek jegyzékét, az ipari és kereskedelmi mutatót, valamint a hatóságok, intézetek, egyletek címjegyzékét, végül Budapest tíz kerülete népességének lakásjegyzékét tartalmazza. A hatalmas kötetek adattárát 1882-től a Telekkönyvi Hivatal, valamint a Fővárosi Mérnöki Hivatal és a kerületi elöljáróságok adatai alapján házjegyzékkeX egészítették ki. A 39
