A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1988-1989-1990
Faragó Éva: Budapesti cím- és lakjegyzékek
házjegyzék kerületenként, azon belül az utcák betűrendjében, majd a házszámok emelkedő sorrendjében közli az ingatlan tulajdonosának nevét, az ingatlan helyrajzi számát. Az eredetileg négy részre tagolt kötetek adatközlésének köre évről évre bővült. 1890-től kezdve a kötetek szerkezete is változott. 1896-tól, a IX. évfolyamtól a környező települések közül Újpest, 1914-től pedig „a budapesti rendőri területhez tartozó községek” (Újpest város, Erzsébetfalva, Kispest, Pestszentlörinc, Pestújhely, Rákospalota), a mai főváros külső kerületeinek címtárával egészítették ki a kötetek igen gazdag adattárát. A méreteiben és arányaiban az európai nagyvárosok általános címtáraihoz méltó Budapesti czim és lakjegyzék 1928-ban megszűnt. A Franklin Társulat címtár-sorozatához hasonló, gazdag tartalmú és igényes fővárosi címtár nem jelent meg. Hiányát, megbízható adatait, társadalmi hasznosságát nem pótolta sem a két világháború között kiadott gazdasági és kereskedelmi célokat szolgáló szakcímtárak anyaga, sem a fővárosi ingatlanok címtárainak adattára. A.Budapesti czím és lakjegyzék adatközlésénél jóval szűkebb körű, de adatainak hitelességét tekintve ugyan olyan igényes és megbízható adatforrások a két világháború között megjelent háztulajdonosi címjegyzékek és a budapesti ingatlanok címtára. A budai és a pesti telekkönyvi hivatalok, a kerületi elöljáróságok, a Székesfővárosi Adószámviteli Hivatal adatai alapján 1926-ban jelent meg a Budapest Székesfőváros ház- és telektulajdonosainak c(mtára(29) Holub Jenő építőmester és Holub József mérnök szerkesztésében. A ház és telekcímtár kerületek szerint csoportosítva, azon belül az utcák betűrendes sorában, a házak számának emelkedő sorrendjében írja le a fővárosi ingatlanokra vonatkozó adatokat. Egy-egy tétel tartalmazza az utca házszámát, az ingatlantulajdonos nevét, lakcímét, az ingatlan helyrajzi számát, magasságát (emelet), aranykorona értékét, telekkönyvi betétszámát, a telek nagyságát négyszögölben. A fővárosi ingatlanokról minden részletre kiterjedő, pontos és megbízható adatokat tartalmaz az 1930-as években közreadott a Budapesti ingatlanok c(mtára.(30) A Solo Kereskedelmi Bank kiadásában, Scheer Samu szerkesztésében megjelent adattár a telekkönyvi hivatalok és a kerületi elöljáróságok hivatalos adatai alapján készült. Kerületek szerint, az utcák betű-, majd számrendjében közli a főváros ingatlanainak fekvését, számát, a terület nagyságát, a tulajdonos nevét, lakcímét, a telekkönyvi betét számát és a helyrajzi számot. A köteteket utcanév mutató egészíti ki. A fővárosi háztulajdonosok cím- és lakásjegyzéke(31) 1938-ban jelent meg Szombathy Kálmán szerkesztésében. A kerületek szerint, azon belül a tulajdonosok nevének betűrendjében rendezett címtár csupán a tulajdonosok lakáscímét közli. 1945 után a megváltozott tulajdonviszonyok, a főváros területi gyarapodása és népesség számának óriási arányú növekedése szinte lehetetlenné tette a korábbiakhoz hasonló méretű, telekkönyvi adatok alapján összeállított cím- és lakásjegyzék kiadását. Napjainkban a gazdasági adattárak, intézményi mutatók, vállalati címtárak, telefonkönyvek, utcajegyzékek mellett egyre több különféle szaknévsor, cégjegyzék, intézményi, egyesületi stb. címtár jelenik meg. Faragó Éva Jegyzetek 1. Fallenbüchl Zoltán: A tiszti címtárak története Magyarországon, in.: Történeti statisztikai tanulmányok. Bp., KSH Levéltára, 1977. 35-321. p. 2. Címtárak, címjegyzékek, in.: Budapest történetének bibliográfiája. 2. köt. Bp., FSZEK, 1963. 64-70. p.; Fallenbüchl i.n. 308-321. P' 3. A városi társadalom kutatásának forrásaival foglalkozó tanulmányok, in.: Rendi társadalom - polgári társadalom. 2. köt. Kutatás - módszertan. Konferencia. Gyula, 1987. augusztus 26-28. Gyula, Békés Megyei Levéltár, 1989. 4. Neue aus seinem Stein-Hauffen wiederum aufwachsendes Ofen, oder kurtze Beschreibung wie königliche hungarische freye Haupt-Stadt zu jetzigen Zeiten bestehe... Ofen, Nottenstein, 1733. 87 p. 5. Miller, [János Ferdinánd]: Epitome vicissitudinun, et rerum memorabilium de libera regia ac metropolitana űrbe Budensi ab... 1242...1760. Buda, Landrer, 1761. 80-137. p. 6. Adressbuch der Stadt Pesth auf das Jahr 1803. [Hrsg, von) (Paul Rath). Ofen, Länderer, 1803. 198 p. 7. Adress-Kalender der königlichen Freistadt Pesth auf das Jahr 1805. Hrsg. Ráth Pál. Vác, Gottlieb, 1805. 132 p. 8. Jung János /1788-1827/ a bécsi egyetem r.k. tanára. 9. Adressbuch der Königlichen Frey-Stadt Pest, 1815. (Hrsg, von Johann Jung.) Pest, Leyer, 1815. 212 [12] p. 10. Vojdisek József, 1861-töl Vajdafy /1797-1888/ ügyvéd, 1818-tól Pest város tisztviselője volt. 1830-ban ő fordította németre Széchenyi Hitel c. munkáját. 11. Adressbuch der königlichen Freyen Stadt Pest im Jahre 1822. Hrsg, von Joseph Vojdisek. Pest, Trattner, [1822.] 232, [6] p. 12. Schanis Ferenc/1780-1839/gyógyszerész, a budai szólóiskola megszervezője. 13. Schams [Ferenc]: Vollständige Beschreibung der königlichen Freystadt Pest in Ungarn. Pest, Hartleben, 1821. XVIII, 501 p. 40
