A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1988-1989-1990
Dr. Hornyák Mária: Brunszvik Teréz naplói
Teréz a feljegyzéseket eredetileg nem arra szánta, hogy azokat mások egy az egyben olvassák, ezért a formára nem helyezett nagy hangsúlyt. Mondanivalója gyakran széteső rendszertelenségben árad, stílusa fesztelen, olykor a pongyolaságtól sem mentes. Naplói írás és külalak tekintetében nélkülözik azt a csínt, amely pl. Széchenyi bőrkötéses naplóit jellemzi.(21) Kézírása nehezen olvasható, a tinta megfakult, a ceruzás sorok elmosódtak. A naplók nyelve - ugyanúgy, mint Széchenyiének - franciával és angollal tűzdelt német, amelyek lapjain pl. görög szavak és magyar nyelvű bejegyzések is előfordulnak. E roppant kéziratanyag teljes, szó szerinti közreadása már csak a várható költségek miatt is elég reménytelennek tűnik, ezért mindenképpen szemelvényezett kiadásban, azaz amolyan „válogatott naplófeljegyzésekben” célszerű gondolkodnunk. Mindez összecseng Brunszvik Teréz elképzelésével, aki naplóit maga szerette volna kivonatolni, gyengülő látása és köszvényes keze miatt azonban ezt a munkát már nem végezhette el.(22) Amiben viszont engedményt nem tehetünk, az a magyarfordítás kérdése. Brunszvik Teréz is gondolt erre, hiszen 6 elsősorban honfitársainak (amint egyhelyütt írja: „magyarjainak”) kívánt a hasznára lenni: El kell tehát érnünk, hogy naplófeljegyzéseit a magyar olvasóközönség magyarul olvashassa! Brunszvik Teréz ugyanúgy, mint Széchenyi István is a nagy tettek zálogát az egyesülésben látta. A szóban forgó naplókiadás ügye is ezen áll vagy bukik. Teréz húgának, Karolinának az ükunokája, de Gérando-Teleki Judit asszony fővédnökségével e célból született a közelmúltban a Martonvásár székhellyel működő, „Brunszvik Teréz Szellemi Hagyatéka” Alapítvány, amelynek legfőbb célja: e naplóhagyaték fokozatos közreadása - összefogás útján. E nemzeti léptékű ügyet ugyanis csak nemzeti összefogás árán lehet diadalra vinni. Lehet és kell is! Tartozunk ennyivel Brunszvik Teréznek, tartozunk örököseinek, akik a naplóaanyagot féltő gonddal őrizték, tartozunk Teleki Irén grófnőnek, aki a hagyatékot közlésre, majd tulajdonjogilag is átengedte, tartozunk mindazoknak, akik az első naplókötet kiadásának ügyét támogatták és Czeke Marian- neval együtt sikerre vitték. Áldozatainkért a naplók nyújtanak majd kárpótlást. Teréz világa csodálatos világ - „a mai kor tévelygő, nyugtalan, anyagias, az erkölcsi és szellemi értékekben kétkedő, hitét vesztett lelkének legtökéletesebb antipodusa. Éppen ezért ma - írta 1939-ben Prahács Margit, de írhatta volna most is -, különösen szükség van olyan olvasmányokra..., melyek egy nagy leiken keresztül tárják elénk ezt a régi eszményi világot..., hogy megtanítsanak bennünket újra remélni, hinni az örök értékekben és a nemzet jövőjében...”(23) dr. Homyák Mária Jegyzetek 1. Jelzetük: В 0910/55/1-9. doboz. 2. Czeke Marianne: Brunszvik Teréz grófnő naplóiról és iratairól. In.: Brunszvik Teréz grófnő naplói és feljegyzései. Szerk. és bevez. tanulmány: Czeke Marianne. 1. köt. Bp. 1938. (A továbbiakban Czeke: Naplók). XII-XIII. p. 3. Lővei Klára: „Jótékonyan áldó szellem kimúltát siratjuk...” [Nekrológ.] Pesti Napló 12(1861)237. sz. (okt. 15.) 3. p. 4. Fábián Rezsőné: Brunswick Teréz grófnő szerebne. Kisdednevelés 41(1912) 190-192. p. 5. Először Rapos József nevezte így Terézt, amint azt már könyvének címe - „Brunswick Teréz grófhölgynekj.] a legnagyobb magyar honleánynak élete és műve...” (Pest, 1868.) - is mutatja. 6. Kacskovics Lajos: Emlékbeszéd, melyet korompai Brunswick Teréz grófnő fölött tartott In: Rapos i.m. 27. p. 7. E lelki naplók jelentőségét az elsők között ismerte fel Romain Rolland, akit ezek alapján Teréz lénye teljesen elbűvöli. Ld. Sáfrán Györgyi: Romain Rolland levelei Czeke Máriáiméhoz a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. Bp. 1968. 8. Czeke: Naplók. XXIl-XXIII. p. 9. Czeke Marianne: Brunszvik Teréz kiadatlan naplói és egyéb hátrahagyott iratai. Kisdednevelés 51(1926) 319-323. p. 10. Rapos i.m. 34. p. 11. Beethovens Unstervliche Geliebte. Das Geheimnis der Gräfin Therese Brunsvik und ihre Memoiren. Leipzig, 1909. 12. Czeke Marianne - H. Révész Margit: Gróf Brunsvik Teréz élet- és jellemrajza. Emlékiratai: Félszázad életemből. Ford.: Petrich Béla. Bp., 1926. 13. Ld. a 2. sz. jegyzetben! 14. Czeke: Naplók. V., XXV. p. 15. U.O. V.p. 16. Emlékkönyv a Brunswick Teréz grófhölgy szobrának a Magyar Nemzeti Múzeum dísztennében 1871-iki november 5-dikén történt ünnepélyes leleplezéséről. Pest, 1871.52. p. 17. V-k [Vay Sarolta]: A kisdednevelés és nőképzés úttörői. Vasárnapi Újság 46(1899)38. 630-631. p. 18. Kemény Ferenc: Pestalozzi Magyarországon. Magyar Paedagogia 36(1927)96. p. 19. Sebestyén Gyula: Brunswick Therézia grófnő. Nemzeti Nőnevelés 2(1880) 409. p. 20. Bardócz Pál: Brunszvik Teréz grófnő emlékezete. Kisdednevelés 53(1928) 186-188. p. 21. A naplók külsejéről ld. Czeke: Naplók. XVII-XX1. p. 22. Teréz kiadási terveiről ld. Czeke: Naplók. XXV-XIX. p. és az ottani lábjegyzetek! 23. Brunszvik Teréz naplói és feljegyzései. Magyar Szemle 38(1939) 200. p. 44
