A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987

Sz. Richlich Ilona: A főkönyvtári rendszer kialakulása a FSZEK hálózatában

A határozat a „főkönyvtárosítás” ütemtervének elkészítését 1977 végére írta elő, végrehajtásának megkezdését pedig a következő év elejétől folyamatosan, a feltételek javulásának függvényében. A fiókkönyvtárak kerületenkénti összevonásának - mert hiszen végső soron erről volt szó -, ütemezése fontos kérdés volt és nem kevés gondot okozott, már csak a puszta számok miatt is: a fővárosi hálózat 1977-ben megközelítőleg száz könyvtári ellátóhelyből állt, amelyeknek 60%-a önálló egységként funkcionált.

Az első ütemterv /amelyet 1981-ben egy újabb követett/ négy lépcsőben tervezte kialakítani az új szervezetet:

1. Hat kerületben az összevonások 1978. január 1-jével végrehajthatók, mert ezekben van olyan könyvtár, amely, az igazgatási-szervezési feladatok mellett szolgáltatási színvonalában is megfelel a báziskönyvtári feltételeknek.

1977-ben ilyennek ítélték a

IX. kerületi Börzsönv utcai könyvtárat /a terasz beépítésével alapterülete még növelhető is/,

X. kerületi Pataky téri könyvtárat,

XI. kerületi Szakasits Árpád úti könyvtárat /megnyitására csak 1979-ben került sor./

XIX. kerületi Vörös Hadsereg úti könyvtárat,

XX. kerületi könyvtárat Soroksáron /átmeneti jelleggel, amíg az új pesterzsébeti könyvtár felépül./

XXI. kerületi könyvtárat Csepelen a Kalamár József utcában.

2. Ugyancsak 1978-tól érvényesíthető a főkönyvtári rendszer, az alábbi hét kerületben. Ezek a könyvtárak azonban csak szervezeti vonatkozásban tölthetik be ezt a szerepet, lévén a kerületben már eddig is egyedüli, vagy egyedüli önálló könyvtárak, kisebb-nagyobb fiókhálózattal. Ezek a

II. kerületi Török utcai IV. kerületi Bajcsy Zs. úti

VI. kerületi Népköztársaság úti

XII. kerületi Böszörményi úti

XVI. kerületi Szabadság úti

XVII. kerületi Pesti úti

XXII. kerületi Tóth József utcai könyvtárak.

3. 1980-tól, a tervezett új létesítmények, vagy helyiségbővítések függvényében az alábbi könyvtárak főkönyvtárrá szervezése tervezhető:

I. kerület Krisztina krt. /bővítés után/

III. kerület Fő tér /átköltözés után/

VII. kerület Kertész utca /bővítés után/

XIII. kerület Dagály utca /új létesítmény/

XIV. kerület Őrs vezér tér /új létesítmény/

XV. kerület Újpalota /új létesítmény/

XVIII. kerület Pestlőrinc /új létesítmény/

4. Az V. és a VIII. kerületben nem irányozták elő sem a főkönyvtár kijelölését, sem semelyik egység ilyenné fejlesztését, bővítését. /Csak e két kerületben abban az időben nyolc önálló könyvtár működött./

A fenntartói akaratnak megfelelően ez az ütemterv, noha számos helyiségbővítéssel és új létesítménnyel számolt, - amelyek természerűleg az ellátás színvonalának jelentős minőségi javulását is eredményezték volna -, a hangsúlyt a szervezeti változtatásra, a kerületi centralizáció kialakítására helyezte. Annak ellenére, hogy a számításba jöhető könyvtárak közel fele nem felelt meg az előirányzott követelményeknek, miszerint „a jelenleginél magasabb szintű szolgáltatást nyújtva kiemelkedjen a kerület többi könyvtára közül”. És a közeli /vagy belátható jövőben/ reményük sem lehetett helyzetük javulására. /Ld. 2. és 4. csoport/.

A könyvtár szakmai vezetése - anélkül, hogy figyelmen kívül hagyta volna az egységesebb szervezetre, a kerületi koordináció erősítésére vonatkozó tanácsi döntést, - a hangsúlyt mém a szolgáltatások fejlesztésére, főként a lépcsőzetes ellátás kialakítására fordította. A már korábban említett tervtanulmány'4' az ellátás különböző szintjeit vázolta fel, az alapellátást nyújtó szolgálati pontok mellett kerületenként egy báziskönyvtárat és a főváros exponált csomópontjaiban /régióközpontjaiban/ összesen öt-hat kerületközi könyvtárat.

A korszerű könyvtári szervezet feltételeként komoly beruházások szükségességét fogalmazta meg, nagyjából összhangban az ismertetett ütemtervvel. Az egyes kerületi fejlesztések fontosságánál is nagyobb szerepet kapott a tanulmánytervben a hálózati ellátó szolgálat továbbfejlesztésének sürgetése, különös tekintettel a könyvtárközi kölcsönzés és a reprográfiai szolgáltatások kiszélesítésére, a bibliográfiai és propagandatevékenység kiterjesztésére.

1978 közepére, ha némi kompromisszum árán is, s számolva bizonyos nehézségekkel, de jelentős támogatásokban is bízva, kialakult a fővárosi könyvtári hálózat korszerűsítésének és fejlesztésének iránya és végrehajtási terve.

53