A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987

Sz. Richlich Ilona: A főkönyvtári rendszer kialakulása a FSZEK hálózatában

A megvalósulás útján: a főkönyvtári rendszer kialakulása

Visszatekintésünknek ebben a részében látszólag a kelleténél nagyobb szerepet kap a kronológia, bizonyos dokumentumok, határozatok és események felsorolása, időpontjainak felidézése. Ahhoz azonban, hogy a napjainkra kialakult helyzetet megfelelően értékelhessük és a számvetést elvégezhessük, fel kell idéznünk az egyes lépéseket és sorrendjüket. Meg kell ezt tennünk azért is, mert - véleményünk szerint - a fejlesztési koncepció nem kínálta ugyan, de magában hordozta az alternatívát: egy minden szempontból optimálisnak tekinthető és egy - enyhén szólva - kevésbé optimális megoldást.

Szükségszerű volt-e és helyes volt-e a választás, a prioritások kijelölése? Megalapozottak voltak-e és időtállónak bizonyul- tak-e az elmúlt években hozott döntések? Másfelől pedig saját lépéseink utólagos vizsgálata nem lenne teljes, ha nem tennénk említést azokról az országosan is érvényesülő és a könyvtárat is érintő könyvtárpolitikai irányzatokról, amelyek nem mindig pozitív módon befolyásolták intézményünk hálózatszervezési koncepciójának realizálását.

Rövid idő, mindössze néhány hónap telt el a „főkönyvtárosítási” ütemterv elkészülése és az első etapban tervezett kerületi centralizálások végrehajtása között.- 1978. január 10-e és 18-a között a Fővárosi Tanács művelődési főosztálya a IX., X., XI., XIX., XX. és a XXI. kerületekben kijelölte a bázis-, illetve főkönyvtárakat, a kerületi tanácsok és a FSZEK vezetőinek tárgyalásai nyomán. /Az emlékeztetők, jegyzőkönyvek a vezető könyvtár jelzőjeként szinonimaként felváltva alkalmazták mindkét elnevezést./ Ezeken a tárgyalásokon'^ fontos hangsúlyt kapott a könyvtári szolgáltatási színvonal emelésének szükségessége, a kerületi tanácsoktól hatékony anyagi támogatás elvárása és a könyvtáraknak „az együttes közművelődési feladattervek koordinálásában” való részvétele.- Ezt követően 1978 márciusában a FSZEK főigazgatója írásban^ értesítette valamennyi kerületi könyvtár vezetőjét a hálózat szervezetének fejlesztési irányáról. A tájékoztató a határozatban előírt elképzeléseket fejtette ki, különös tekintettel a szolgáltatások lépcsőzetes kialakítására és a központi ellátás erősítésére. Amíg azonban ezeket a feladatokat részletesen megfogalmazta, addig egyéb, pl. a főkönyvtárak konkrét teendőit éppen csak körvonalazta. Ez az anyag ugyan nem tartalmazta továbbá a ,/őkönyvtárosítás” konkrét ütemtervét sem, de nyomatékosan hangsúlyozta a rendszer kialakításának fokozatosságát és végrehajtásának a feltételektől való függőségét.

Idézet a tájékoztatóból: Részleges felsőfokú könyvtárakon kívül - a legtöbb esetben átmeneti megoldásként - középkönyvtárak is kapnak egyes kerületekben ilyen funkciót” /t.i. főkönyvtárit/.

/Itt csupán megjegyezzük, később részletesebben lesz róla szó, hogy az ütemterv szerint 1978-tól főkönyvtári feladat ellátására kijelölhető 13 könyvtár közül hét a középfokú szolgáltatásra képes egységek közé tartozott./- A főkönyvtárak kijelölése természetesen sok egység önállóságának megszüntetését, fiókká minősítését vonta maga után. Ez a „mozgás” 1978-ban felgyorsult, bár az előző néhány évben is voltak már ilyen törekvések. Amíg 1977-ben a hálózatban 59 önálló kerületi könyvtár működött, 1978 végére számuk 51-re csökkent. Tekintettel az állomány-nyilvántartás, a pénzügyi, gazdálkodási és egyéb ügykezelés egyesítésének időigényességére, továbbá a lehetőségekhez képest bizonyos emberi tényezők figyelembevételére, egyes kerületekben, ahol több könyvtárat is érintett az átszervezés, a folyamat 2-3 évig is eltartott.- Az új szervezet kialakításának felgyorsítása ellenére is, a 2.csoportból az év végéig csak két kerületben /XII. és XIV./ történt meg a főkönyvtárak kijelölése.- 1979-ben egyáltalán nem került sor újabb kerületi centralizációra, 1980-ban is csak két kerületben volt mozgás: az V és a XI. kerületben egyesült egy-egy felnőtt- és gyerekkönyvtár.

Ezekben az években jelentős személyi változások zajlottak le a könyvtárban. Nyugdíjazás miatt kicserélődött az intézmény szinte teljes szakmai és gazdasági felső vezetősége.- 1981 tavaszán rendezték meg a IV. Országos Könyvtárügyi Konferenciát. Téziseiben^ a korszerű könyvtárfejlesztés programjaként - többek között az elaprózottság megszüntetését, „könyvtár és oktatásügy szorosabb kapcsolódását” és a „több- funkciójú könyvtárak körének nagymértékű bővítését” hirdette meg.- 1981-ben jelent meg a FSZEK új Szervezeti és működési szabályzata^^amely - egyebek mellett - több, a hálózatot is érintő fontos változást kodifikált:

A szabályzat a FSZEK olyan szervezeti egységeiként nevezi meg a főkönyvtárakat, amelyek „a főváros közigazgatási beosztásához igazodóan, mint hálózati alközpontok irányítják, tervezik és ellenőrzik a kerületben működő tanácsi könyvtárak munkáját”, szolgáltatási feladataikat pedig típusuktól függően látják el. A hálózat többi egysége kerületi vagy fiók- könyvtárként kapcsolódik a főkönyvtárakhoz. A főkönyvtári rendszer teljessé tételének végső határidejeként 1984. január elsejét jelölte meg. 1981. január 1-jétől a Fővárosi Tanács VB művelődési főosztálya a főváros területén működő közművelődési /tanácsi és szakszervezeti/ könyvtárak szakfelügyeletét a módszertani szakmai-irányító és a felügyeleti-ellenőrző tevékenység hatékonyságának növelése végett a FSZEK-re ruházta át. A korábban Hálózati és módszertani osztály neve, feladatmódosulásának megfelelően Hálózati és felügyeleti osztályra változott.

54