A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987
Papp István: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára alapfunkcióiról. Műhelytanulmány
egyébként is több, magas színvonalú gyűtemény léte indokolt, más kérdés e gyűjteményekre épülő egyéb, elsősorban tájékoz- tatási-bibliográifiai szolgáltatások ügye: ezeket célszerű csak egy helyen, akár a KK-ban, akár valamely tagkönyvtárban kifejleszteni és fenntartani az egész hálózat számára. A koncepció realizálása útján Mint már mondottuk, a modellváltozatok közül három valójában azokkal a megteendő-megtehető intézkedésekkel foglalkozik, amelyek az első verzióban felvázolt, majd a KK profiljával foglalkozó fejezetben részletesebben kifejtett könyvtári modell megvalósításához, illetve működtetéséhez szükségesek. Ezek az intézkedések nem egymást kizáró lépések, s így a három, ezeket tartalmazó verzió sem egymást kizáró működési modell, sőt az idő és a feltételek alakulása függvényében egységes stratégiává és taktikává kell, hogy összeálljanak. A három verzió fokozatosan radikalizálódik javaslataiban attól kezdve, hogy kisebb jelentőségű, régóta esedékes, a működés és a szolgáltatások lényegét nem érintő intézkedésekkel akarja az olvasók elégedettségi fokát fenntartani, esetleg javítani, odáig, hogy lényegi visszalépéseket vet fel /részleges, illetve teljes prézensesítés/ annak érdekében, hogy a feltételek változatlansága mellett összhangba hozza a könyvtári kínálatot és az olvasói keresletet. A stratégiát és a taktikát azonban nemcsak a változatlan működési feltételekre kell kialakítani, hanem számolnunk kell /s szerencsénkre számolhatunk is/ ezek némi javulásával, legalábbis ami az elhelyezésbeli körülményeket illeti. Ezért úgy látszik, hogy a szigorúbb intézkedésekre csupán abban az esetben kell sort kerítenünk /bár továbbra is számolnunk kell velük a dolgok előre nem látható fordulataira tekintettel az állománygyarapítási keretek és a személyzeti ellátottság terén/, ha a területbővülés nem valósul meg belátható időn, egy-két éven belül. Hiba lenne azonban, ha az építkezésre való hivatkozással a Reviczky-utcai és a Baross-utcai helyiségek birtokbavételéig elhanyagolnánk a kisebb lépéseket. Ezeket jórészt ugyanis már jelenlegi működési körülményeink között is megtehetjük, sőt meg is kell tennünk, mert ezek ugyan a KK új profiljának kialakítását és használóink körében való tudatosítását szolgálják, de egyben a jelenlegi feltételek közötti működést is megkönnyítik. Ugyanilyen hiba lenne, ha belátható időn belül megvalósítható fejlesztésként számolnánk a KK három épületének együttes rekonstrukciójával, s az ebből adódó feladatokkal. Úgy véljük, ezt távlati elképzelésként kell napirenden tartanunk, s ha aktuálissá válik, szükséges lesz a KK profiljának újragondolása: akkor talán esély adódik a teljes funkciójú közművelődési könyvtár létrehozására is. Nem ismételjük meg a negyedik verzióban felsorolt gyakorlati intézkedéseket. Valószínűleg a KK profiljának tisztázásával még több, ezekhez hasonló meghozatalára és végrehajtására is szükség fog mutatkozni. /Pl. az olvasó telefonon is adhassa le a használni kívánt művekre vonatkozó kérését; egy közeli hálózati tagkönyvtárat érdemes lehet a szépirodalom fokozott kölcsönzésére felkészíteni; a tagkönyvtárakból a KK-ba is be lehessen hozatni a KÉSZ révén egyes keresett művek példányait stb./ Itt most néhány további lépésre hívjuk fel a figyelmet, főként a Reviczky-utcai és a Baross-utcai helyiségek belépésére való tekintettel. A kooperáció, koordináció és integráció kérdéseire igen nagy súlyt kell fektetni nemcsak saját hálózatunk és a fővárosi könyvtárügy vonatkozásában, hanem magának a KK-nak a szervezetén belül is. Nem szabad elfelejteni, hogy a hálózati tagkönyvtárak és a KK kölcsönhatásban állnak egymással, s az egyikük területén hozott intézkedések kihatással vannak másikukra is. A hálózatunkon kívüli könyvtárak szolgáltatásainak tudomásulvétele teszi számunkra lehetővé, hogy erősen lecsökkent- sük pl. a természet- és alkalmazott tudományok terén gyűjtésünket, viszont nem térhetünk ki pl. a felsőoktatási intézmények hallgatóinak társadalomtudományi művekre irányuló igényeinek kielégítése elől. /Annál kevésbé, mivel ezek csak számszerűleg növelik a legmagasabb szintű művelődés oldaláról jelentkező igényeket./ A KK-on belül megfelelő szervezeti keretek és rutinok kialakításával kell ellensúlyozni az egyes szervezeti egységek - egyébként természetesnek mondható -centrifugális törekvéseit. Számos hasonló feladat /feldolgozás, tájékoztatás stb./ több osztály keretében is folyik; gondosan meg kell vizsgálni, milyen mértékben indokolt a párhuzamos munkaszervezetek fenntartása, s hol lenne célszerűbb ezeket a homogén munkafolyamatokat egy szervezeti egységbe összevonni. Ennek során a tényleges feladatok lehető optimális ellátását kell megcélozni, a rendelkezésre álló személyi és anyagi erőforrások legcélravezetőbb és leggazdaságosabb felhasználásával, valamint a szakkönyvtári jellegű szolgáltatásokat nyújtó részlegek sajátos funkcióinak figyelembevételével. A feladatok elosztásánál, a szervezet kialakításánál és a működés szabályozásánál tekintettel kell lenni a szerény mérvű területbővítésből adódó lehetőségekre és adottságokra is. Korai lenne ma még bizonyos szervezeti változtatások mellett elkötelezni magunkat; ehhez további vizsgálódások és szakmai viták szükségesek. Inkább csak a problémát jelezzük - a gondolkodás lehetséges irányainak megkötése nélkül - akkor, amikor az alábbiakban felhívjuk a figyelmet néhány elképzelhető megoldásra. 49
