A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987
Papp István: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára alapfunkcióiról. Műhelytanulmány
Újragondolható a jelenleg a raktári osztály, az olvasószolgálati osztály és a bibliográfiai osztály által ellátott feladatoknak megfelelő munkaszervezet. Az újragondolásnak természetesen az ellátandó feladatokból kell kiindulnia, s ezekhez kell igazod niuk később a szervezeti alakulatoknak. Lehetséges, hogy egységes feladatkörnek kellene felfogni a raktározási, az állomány és kölcsönzésnyilvántartási teendőket /jelentkezzenek ezek a zárt raktárban vagy az olvasói terekben/, s ismét egy másik, hasonlóképpen összefüggő feladatkörnek a tájékoztatási-bibliográfiai funkciókat. /Itt felmerülhet az is, hogy egyes szakbibliográfiai feladatokat az illetékes szervezeti egységhez lenne célszerű kapcsolni, akár a KK-ban, akár a hálózatban, - pl. zenei szakbibliográfia, irodalmi analitikus katalógus./ Ezzel a feladatcsoportosítással - s a belőle esetlegesen következő szervezettel .- szemben azonban jogosnak tűnik az az észrevétel, hogy a használók és az üzemelés szemszögéből tekintve előnyösebb lenne, ha lehetőleg egységes szervezetben, egységes vezetés alatt történnék valamennyi olyan feladat ellátása, amely a használók közvetlen kiszolgálásával függ össze. Mindkét megoldás kétségtelenül kihat a Budapest-gyűjtemény és a szociológiai osztály közvetlen olvasószolgálati és tájékoztatási tevékenységére is. Valószínűleg szembe kell néznünk azzal az alternatívával, amely egyfelől e két tudományos-szakkönyvtári jellegű osztály önállóságának fokozódását, másfelől a nyilvános szolgálat egészébe szervesebb beilleszkedésüket jelenti. Ez utóbbiból sem következhet azonban - éppen sajátos feladataik miatt - szervezeti önállóságuk megszüntetése, hanem inkább csak annak a követelménynek a megfogalmazása, hogy saját olvasószolgálatukat /olvasóterem, kézikönyvtár, felügyelet, tájékoztatás/ bele kell illeszteniük egy nagyobb egészbe annak érdekében, hogy munkatársaik szakértelmét szélesebb körben lehessen hasznosítani, a kézikönyvtári állományokat ésszerűbben kialakítani, a munkaerőt, berendezéseket stb. hatékonyabban működtetni. E követelmény szervezési-működési garanciáit ki kell dolgozni, különös tekintettel a kézikönyvtárak összetételére és folyamatos fejlesztésére, valamint a tájékoztató szolgálat ellátására. A szervezeti módosítások azonban azzal a veszéllyel is fenyegethetnek, hogy az új szervezeti rendben elvesznek a korábbi előnyök és lehetőségek, szervezeti konfliktusok épülnek be előre a rendszerbe, s alacsonyabb szintre süllyed a szolgáltatások színvonala anélkül, hogy a munkaerő hatékonyabb kihasználása bekövetkeznék. Ezért a Budapest-gyűjtemény és a szociológiai osztály által gondozott olvasóterem hagyományos működtetésének alternatíváját is reális lehetőségként kell fenntartani. Ebben az esetben is célként kell azonban kitűzni a szakolvasóterem/szakolvasótermek célszerűbb elhelyezését, a kézikönyvtári állományok optimális növelését. Az általános olvasószolgálattal való nagyobb fokú kooperációt a jelenlegi keretek meghagyása mellett az együttműködési szemlélet elmélyítésével és számonkérésével, valamint a mindennapi rutinok ennek megfelelő kialakításával kell elérni. Az ilyen irányú integrációra azért is szükség van, mert az új helyiségek beléptével lehetőség nyílik, ha egyelőre kis mértékben is, korszerűsíteni múlt századi működési rendünket. Egyik fő tennivalónk, hogy szabadpolcos övezetként megnyissuk raktárunk egy részét a használók előtt, s a kézikönyvtári állományt a lehetőségek keretei között növeljük. A szabadpolcos kölcsönzési állomány felállításának előkészületeit mielőbb meg kell kezdeni, kidolgozva gyűjtőkörét, induló címlistáját és működési rendjét. Fel kell mérnünk jelenlegi kézikönyvtári állományaink összetételét, belső arányait, esetleges átfedéseit, s ki kell dolgoznunk a szükség szerinti átalakítás és fejlesztés irányait, módozatait és eljárásait. Mindezzel összefüggésben ki kell dolgozni a főépület I. emeletén kialakítandó olvasószolgálati övezet, valamint az épület más részeiben helyet kapó nyilvános szolgálati terek betelepítési tervét is. A KK gyűjtésében, szolgáltatásaiban tervezett változtatásokról tájékoztatnunk kell olvasóinkat. Elsősorban arról, hogy mit várhatnak el a KK-tól, s miért kell más, hálózaton belüli és kívüli könyvtárakhoz fordulniok. Ez nem lehet egyszeri feladat, hanem folyamatos törődést igényel. Rendszeresen kell kiadnunk a különböző olvasói rétegekhez szóló ismertetőinket, a számukra leghasznosabb könyvtárhoz irányítva őket; ezeknek az ismertetőknek nemcsak a KK-ban, de a hálózati tagkönyvtárakban, sőt más könyvtárakban is jelen kell lenniök. Olvasóinkat hozzá kell szoktatnunk, hogy más-más igényeikkel más-más könyvtárhoz kell fordulniok. Meg is kell tudakolnunk olvasóink véleményét nem a KK profiljáról, mert ez - mint láttuk - belső-külső tényezők következményeként alakul ki, hanem működésünk módjáról, tervezett intézkedéseink vérehajtásáról. Az olvasói visszacsatolást szervezett formában kell megoldanunk, az egyéni visszajelzéseken túlmenően. Tájékoztatnunk kell fővárosi könyvtári partnereinket is a KK gyűjtésére, szolgáltatásaira kialakított koncepciónkról, hogy figyelembe vehessük esetleges észrevételeiket. Végezetül ismételten rögzítenünk kell, hogy a belépő Reviczky-utcai épület csak az e koncepcióban kifejtett, szűk határok közötti működést teszi lehetővé. A társadalmi szükségletekkel összhangban lévő szolgáltatási rendszer kifejlesztéséhez a három központi épület teljes rekonstrukciójára és egy új raktári tömb emelésére lenne szükség. /Ezt megvalósíthatónak tartja a megadott szakmai program alapján elkészült építészeti tanulmányterv./ Az új minőséget jelentő automatizált könyvtárrá való válás, a KK és a hálózati tagkönyvtárak tényleges integrációját lehetővé tevő gépesítés felé vezető úton még csak igen bátortalan lépéseket tettünk. Az erre vonatkozó elképzelések rögzítésére - a feltételek hiánya ellenére - előbb-utóbb sort kell keríteni. Papp István 50
