A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987
Papp István: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára alapfunkcióiról. Műhelytanulmány
- - színvonalukat tekintve kizárólag magas információs és művészeti értékű kiadványok szerezhetők be, a feldolgozás módját tekintve pedig abba a köztes tartományba tartozó művek, amelyet egyfelől a középiskola által nyújtott műveltségi szint, másfelől a felsőfokú szakképzettség határol be /ez a sáv természetesen tudományáganként változó: a társadalomtudományok terén gyakorlatilag felfelé való nyitottságot jelent/;- a művelődési feladatok teljesítése szempontjából a következő lehatárolások érvényesítendők:- - a tanulmányi igények közül a fenti tematikai korlátok között csupán a közép- és felsőfokú tanulmányokat folytatókra kell tekintettel lenni, sőt esetleg csak az utóbbiakra és a középiskolások közül csak azokra, akiknek igényei az átlagot meghaladják;- - az általános tájékozódás igényét a gyűjteményi határok között kell kielégíteni, beszerezve a hazai és a legfontosabb világnyelveken és országokban megjelent napüapokat, színvonalas magazinokat, közérdeklődésre számot tartó /pl. irodalmi, fotó, képzőművészeti, lakáskultúra stb./ folyóiratokat /ez utóbbi kategória esetleg csak a hazai periodikumokat ö- lelje fel/;- a szórakozási igényeket csak annyiban szükséges tekintetbe venni, amennyiben a gyűjtési határok közé eső művek egyben a szellemi felüdülést is szolgálják. Úgy véljük, hogy az így megvont határok között jól kiegészíti egymást a szociológiai szakkönyvtári és a közművelődési könyvtári funkció: az előbbi megnyeri a határterületek irodalmát /legalábbis magyar nyelven/, a szélesebb kitekintést nyújtó referensz apparátust és a napi folyamatokat tükröző napilapokat, politikai magazinokat, az utóbbi pedig gazdagodik egy fontos, közérdeklődésre számot tartó szakterület mélyebb gyűjteményével és információs szolgáltatásaival. Ez azt is jelenti, hogy- netán - további kényszerű restrikciók nem az egyik vagy másik funkcióra szánt összegeket csökkenthetik kisebb vagy nagyobb mértékben, hanem az ilyen intézkedések egyenlő arányban kell, hogy érintsék mindkét funkciót. A mai gyakorlat tanúsága szerint a napjainkra kialakult megoszlás a külföldi dokumentumok beszerzésében a szociológiai szakkönyvtári és a közművelődési könyvtári feladatok között elfogadható, s a jövőben is fenntartandó. /А külföldi folyóiratok előfizetésére szánt összegből a szociológia 4045 %-ban részesül; ez az arány érvényes a külföldi szociológiai könyvbeszerzésekre is./ Itt kell említést tennünk a példányszámok kérdéséről. A külföldről beszerzett kiadványok esetében ez a probléma elesik az egypéldányos beszerzés következtében. Ami a belföldieket illeti, úgy tűnik, hogy a funkciók behatárolása következtében lehetséges lesz az elfogadott igényeknek megfelelő mértékben beszerezni a többespéldányokat, s így a használói kudarcokat a minimumra csökkenteni. A szakirodalmi-kutatási, valamint a tájékozódási-tanulmányi igények garantált kielégítése végett a prézens állományra indokolt nagyobb hangsúlyt helyezni, s a kölcsönzési sorozat többespéldányaival mindenekelőtt a tanulmányi igényekre felkészülni, persze anélkül,hogy az elsősorban felelős felsőoktatási könyvtárak feladatait teljes mértékben átvállalnánk. A szakkönyvtári funkció beszűkítése és a közművelődési funkció több irányból való korlátozása egyébként a két igénykört kielégítő állományrészek közelítése irányába hat, s a köztük lévő, egyébként sem merev határokat mindinkább elmossa. A szociológia és szoros határterületei irodalmának közérdekű volta miatt várható, hogy iránta a szociológusok szűkebb táborán túl szélesebb kör is érdeklődni fog, ugyanakkor a különféle szakterületek /amelyek egy része a szociológia tágabb határterületeinek tekinthető/ magas szintű, s az általános tájékozódást lehetővé tevő irodalma a szociológiai kutatás szempontjából is hasznosulni fog. Az esetleges igénykonfliktusokat a többespéldányok lehető rugalmas beszerzésével és egyéb intézkedésekkel kell feloldani. A közművelődési funkció kapcsán kell szót ejteni a helytörténeti-helyismereti és a zenei feladatkörről. Mindkettő e funkció szerves része, bár az előbbiben nagyobb hangsúlyt kap a tudományos-szakirodalmi használat, az utóbbiban pedig a tanulmányi céllal való igénybevétel. A Budapest-gyüjtemény állományépítési feladatait semmiképpen sem lenne helyes a jelenlegi szint alá szorítani, sőt lehetőségeinkkel arányban bővíteni kellene /pl. av-dokumentumok/. A gyüjteményfejlesztési gyakorlatot azonban mindenképpen a szociológiai és az általános gyűjteménnyel való szoros kooperációban és koordinációban kell kialakítani. Egyelőre nem tűzhetjük ki célul a városi adminisztrációt szolgáló gyűjteményi oldal és a hozzátartozó szolgáltatások megteremtését, s a gyűjtemény feltárásában is jórészt az anyag önfeltáró elrendezésére kell korlátozódnunk. A közvetlen használat terheit a hálózat tagkönyvtárain keresztül nyújtott közvetett szolgáltatásokkal lehet csökkenteni. A zenei gyűjtemény jól példázza azt, miképpen elégíthet ki egy dokumentumanyag zöme szakirodalmi, tanulmányi és szórakozási igényeket egyaránt. Az esetlegesen bevezetendő restrikciós intézkedések nem érinthetik súlyosabban ezt a részleget, mint a szociológiai szakkönyvtári vagy a közművelődési funkció egyéb részeit, a korlátozások bevezetésekor a tanulmányi igényeknek kell elsőbbséget biztosítani, s a külföldi dokumentumok beszerzését arányosan visszaszorítani. Mind a szakkönyvtári, mind a közművelődési könyvtári /ezen belül a helyismereti gyűjteményi és zenei/ szolgáltatásainkkal arra kell törekednünk, hogy a közvéleményben és a fővárosi igazgatásban pozitív képet alakítsunk ki magunkról. Kapcsolatszervezési és marketing tevékenységünknek az ilyen értelemben módosított, s az igényekhez folyamatosan igazodó szolgáltatásainkat kell propagálnia és a könyvtár közérdekűségét hangsúlyoznia. 47
