A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987

Papp István: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára alapfunkcióiról. Műhelytanulmány

ki azokat a pontokat, amelyeket az egész és a fejlődés szemszögéből fontosabbaknak tartunk, s csoportosítsuk át ezekre erőforrásainkat, még akkor is, ha ezáltal másutt meggyorsítjuk a visszaesést. A fontossági sorrend megállapítása a mi hatáskörünkben áll, s ezzel a lehetőséggel élnünk is kell. Apránként és minden területen egyenletesen visszavonulni a máris szűk keretek nem engedik meg.

Paradoxonnak tűnik, de igaz: még a visszavonulást is egy fejlesztési elképzelés, egy távolabbi jövőben megvalósítható koncepció alapján lehet jól végrehajtani. Az igen komoly fejlesztésekkel elérhető ideálképet kell magunk előtt látnunk ahhoz, hogy megállapíthassuk, miben léphetünk vissza veszélyeztetése nélkül. Mi magunk, fenntartónk, de talán a főváros közönsége sem tett le arról, hogy előbb-utóbb egy korszerű, nagyvárosi könyvtár fog a hálózat központjában állni. Ezért nem mondhatjuk, nem kell semmin sem változtatnunk, csak mindent egy kicsit jobban kell végeznünk: ez a hozzáállás nem visz előre bennünket. A jelenlegi viszonyok között és feltételek mellett is lehetséges a változtatás: az előre- és hátrafelé megtett kis lépések is közelebb vihetnek kitűzött távlati célunkhoz, ha van ilyen célunk.

Kiinduló megfontolások

Ebben a fejezetben a szinte magától értetődő állásfoglalásokat és premisszákat foglaljuk össze, amelyek minden további tervezgetés alapját kell, hogy képezzék. A tudatos cselekvéshez azonban gyakran a nyilvánvalóságokat is ki kell mondani, a helyesnek bizonyult gyakorlatot rögzíteni kell.

1. A figyelmet egyelőre célszerűnek látszik a legfontosabb kérdésekre összpontosítani, mivel ezek ilyen vggy olyan értelmű megválaszolása kihatással van vagy lesz a részletkérdésekre is. Csak az alapkérdésekben kialakított állásfoglalás után lehet az egyes részterületekkel /funkciókkal, szolgáltatásokkal, egymáshoz való kapcsolatukkal stb./ foglalkozni.

2. Számolva azzal a tágabb, társadalmi-gazdasági környezettel, amelyben könyvtárunk működik, illuzórikus vállalkozásnak tűnik egy optimális fejlesztési program szemszögéből közelíteni a problémához. A csak távlatilag realizálható elképzelések felvetése most nem látszik célszerűnek. Rövid távra szóló, a ma, esetleg a holnap működési problémáit megoldó, a már rendelkezésünkre álló, vagy nagy valószínűséggel elérhető anyagi és személyi feltételekből kiinduló intézménypolitikai alapállás kidolgozása a cél, olyané azonban, amely magában hordja vagy legalábbis nem akadályozza meg a körülmények kedvező változása esetén egy nagyvonalúbb fejlesztési stratégia lehetőségét és megvalósítását.

3. Megtartandó, sőt erősítendő a KK magas szintű, általános nyilvános könyvtári jellege, azzal a megszorítással, hogy a természet- és alkalmazott tudományok terén csupán a nagyközönség /tehát nem szakemberek/ kiinduló tájékozódásához szükséges kézikönyveket, összefoglaló monográfiákat, tudománytörténeti műveket stb. szabad beszerezni. Az egyéb szakterületeken és a szépirodalom terén a tudományos, illetve művészi érték jelenti a szelekciós kritériumot. /А népszerű, szórakozási és „barkács” igényeket kielégítő ismeretterjesztő és szépirodalom az elhelyezési körülmények egy későbbi időpontban bekövetkező kedvező változása esetén könnyűszerrel és rövid idő alatt beszerezhető lesz./

4. A közművelődési, általános nyilvános könyvtári funkció szerves része a KK zenei gyűjteménye, amely kényszerűségből egyelőre külön épületben működik. Állománya az értékes zene kedvelőinek és a magasabb szintű zenei tanulmányokat folytatók igényeihez igazodik. Ha a távolabbi jövőben nagyobb térhez jut, s beköltözhet a főépületbe, érdemes lesz funkcióit, gyűjteményi határait felülvizsgálni.

5. A KK megkérdőjelezhetetlen alapfeladatai közé tartozik a szociológia terén ellátott országos szakkönyvtári funkció. A társadalom- és humán tudományokat előnyben részesítő közművelődési könyvtári funkció szerencsésen párosul a szociológiai feladatkörrel, különösen ami a szociológia határ- és rokonterületeinek gyűjtését illeti. A mindenkori anyagi körülmények megszabta határok között a külföldi beszerzéseknek - beleértve az időszaki kiadványok előfizetését is -, arányosan kell szolgálniuk az országos szakkönyvtári és a magas színvonalú közművelődési könyvtári funkciót, különös tekintettel a referensz művekre és a KK társadalomtudományi jellegére.

6. A Budapestre vonatkozó helytörténeti és -ismereti gyűjtemény fenntartása és fejlesztése a KK lényegéből következő funkciója, amelynek ellátását semmi más intézmény nem vállalhatja magára. A Budapest-gyűjtemény egyaránt szervesen kapcsolódik a magas szintű közművelődési könyvtári, valamint a szociológiai szakkönyvtári feladatkörhöz, s velük együtt alkotja a KK hármas feladatrendszerének magját.

7. A KK nemcsak funkcionális egységei /gazdasági főosztály, hálózati és felügyeleti osztály, propaganda osztály stb./ révén kell, hogy kapcsolódjék a hálózat egészéhez, hanem gyűjteményeivel, szolgáltatásaival és működése egészével is. Ebben a tekintetben még nagyon sok a kívánnivaló, s ezért is hangozhatnak el a KK és a hálózati tagkönyvtárak szerepkörét, kapcsolatát, feladatmegosztását stb. illető kritikai megjegyzések. Nyilvánvaló azonban az is, hogy valódi integráció, formális „együttműködés” helyett közös működés, gyűjteményi és szolgáltatási egység csakis a korszerű számítógépes és telekommunikációs technika bázisán valósítható meg. Addig azonban maradnak a hagyományos formák, a napi erőfeszítések és a kézi vezérlés módszerei a központ és a tagkönyvtárak tevékenységének összehangolására.

39