A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987
Papp István: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtára alapfunkcióiról. Műhelytanulmány
8. A KK és a hálózat kapcsolatában tisztázni kell az egyes tagkönyvtárakban kifejlesztett, ún. szakrészlegek szerepét is. Úgy látszik, hogy e gyűjteményrészek a jövőben sem vállalkozhatnak bizonyos szakterületeken szakirodalmi igények kielégítésére, inkább az egyes könyvtárak sajátos, de közművelődési szintű szolgáltatását képezik. /Е szakrészlegek fejlesztési és működési kérdései nem képezik e tanulmány tárgyát./ Ezért nem vehetők tekintetbe olyan gyűjteményekként, mint amelyek összességükben egy ma még hiányzó, teljes funkciójú központi könyvtárat virtuálisan kitennének. A KK-nak a jelen körülmények között is rendelkeznie kell az átfogó tájékozódást lehetővé tevő gyűjteménynek legalábbis a kereteivel, amelyek a dolgok jobbra fordulásával bármikor feltölthetők, - de semmiképpen sem a hálózati szakrészlegek bevonásával. 9. A KK helyét nemcsak a FSZEK hálózatában, hanem az országos, de főképpen a budapesti könyvtári környezetben is meg kell határozni. A szociológiai és a helyismereti-helytörténeti funkció egyértelmű felelősségvállalást jelent az országos könyvtárügyben. A magas szintű közművelődési szerepkörből logikusan következik, hogy a KK használóinak túlnyomó többsége közép- és felsőfokú tanulmányokat folytató /35,9 %/, vagy továbbképzésben részt vevő személy. /А beiratkozott olvasók fiatal korátlaga - 65,5 %-uk 30 év alatti, 80,8 %-uk 40 év alatti - is hangsúlyozza ezt a tényt./ Ezért terméketlen kérdésfelvetés, vajon egyetemi-középiskolai könyvtár-e a KK, vagy ellenkezőleg: építsen-e le minden ilyen jellegű feladatot, vagy inkább tudomásul véve az adott olvasótábor összetételét, a tanulmányi igények kielégítését ne tekintse a kényszerű rossz vállalásának hanem természetes feladatnak, hiszen nincs lényeges eltérés egy magas színvonalú közművelődési könyvtár és egy tanulmányi igényeket kielégítő felsőoktatási könyvtár gyűjtési és szolgáltatási szintje között, legalábbis a hazai szakirodalom vonatkozásában. Egy megszorítást azonban mégis érdemes tenni: nem tűzhető ki célul a kötelező és az ajánlott irodalom iránti tömeges igények példányszámmal való követése, ebben nem vállalható át az illetékes felsőoktatási könyvtárak felelőssége. 10. Minden gondolkodásnak határt szab, hogy kizárólag a Reviczky-utcai épület belépésével és a Baross-utcai épület földszintjének átalakításából adódó terekkel lehet számolni ma, de hosszabb távon is. Adottságnak kell tekinteni azt is, hogy a központi három épület nagy részét az olvasószolgálathoz közvetlenül nem kapcsolódó irodák és munkahelyek foglalják el. Egyelőre álmodozásnak minősítendő minden olyan koncepció, amely a Baross-utcai épület két-három szinttel való megemeléséből, egy új raktári tömb megépítéséből, a főépület padlásterének és udvarának hasznosításából, sőt a Baross-utcai második szomszéd üres telek beépítéséből, pláne esetlegesen egy vadonatúj épületből indul ki, - bár soha fel nem adható a remény. Azért is készült a LAKÓTERV-nél a három központi épületre kiterjedő, távlati tanulmányterv, hogy a mostani szerényebb lehetőségeknek megfelelő elképzelések beleilleszkedhessenek egy későbbi és nagyvonalúbb keretbe. - Hasonlóképpen nem indulhatott ki a mára és a közeli holnapra vonatkozó taktika a csak sokára várható számítógépes és telekommunikációs lehetőségekből. Ezek egyelőre hiányoznak, s még ígéret formájában sem állnak rendelkezésre. Más kérdés, hogy egyre aktuálisabb feladattá válik az ilyen irányban végzendő tervező-felkészülő munka. A használói igények Első pillantásra egyszerűnek látszik az ügy: meg kell kérdeznünk használóinktól, milyen könyvtárra van szükségük, s olyan könyvtárat kell adnunk nekik. Ha azonban egy kicsit mélyebbre hatolunk, több nehézséggel találjuk magunkat szemben. Kik is a mi használóink? Azok-e, akik már beiratkoztak, vagy mindazok, akik beiratkozhatnak? S ha el is tekintünk ez utóbbi óriási kategóriától, a jóval kisebb elsőnek a vizsgálata azt mutatja, hogy igen heterogén rétegződésű csoportról van szó, amelyben különféle, egymás ellen ható igények élnek. Ráadásul a számszerűsíthető igények között nagyságrendbeli eltérések vannak, s aligha mondhatnánk nyugodt lelkiismerettel, hogy a többségben lévők kiszolgálására kell koncentrálnunk, mint ahogyan azt sem, hogy a kisebbségben lévő, de úgymond magasabb színvonalú, nagyobb társadalmi hasznú igényeknek kell az előbbiek kielégítését alárendelnünk г Ideális esetben egyetlen könyvtártól kaphat meg minden szolgáltatást a használó; mivel azonban ez lehetetlen, megelégszik azzal, amit az egyes könyvtárak nyújtani képesek, s több könyvtár szolgáltatásaiból állítja össze szellemi menüjét. Különösen érvényes ez a budapesti könyvtárhasználóra. Ebből azonban az következik, hogy a KK-nak szolgáltatásaival a fővárosi könyvtári színképben kell megkeresnie a maga helyét, s arra törekednie, hogy az ezen belül vállalt feladatait garantáltan teljesítse. Természetesen végső soron ezeket a feladatokat is társadalmi szükségletek, olvasói igények határozzák meg, de jobbára közvetve, semmint közvetlenül. Pontosabban: a KK választja ki azt az igényszegmenst, amelyet ellátni kíván. Akkor jár el helyesen, ha olyan szegmens/ek/- et választ, amelyek még kielégítetlen/ek/, vagy más könyvtárak által kellően ki nem elégített/ek/. Választásában számos tényező befolyásolja, mint pl. a könyvtári munkamegosztásban neki jutott hely, típusa, fenntartójának szándékai, állományának összetétele, személyzetének felkészültsége stb. A használók megkérdezése tulajdonképpen csak az után következhetne, miután a KK eldöntötte, hogy melyik igényszeg- mens/ek/ben kíván működni. Óvatosan kell azonban itt is kezelni az igényvizsgálat eredményét: az olvasókat általában a teljes kínálat, illetve a teljesből az általuk igénybe vett szolgáltatások érintik. Elérkezhetünk oda, hogy például a használók X%-a szükség esetén inkább a. kölcsönzés lehetőségéről mond le a helybenhasználat által kínált biztonság kedvéért, Y%-uk pedig inkább vállalja a kölcsönzési kudarcokat, csak azért, hogy a kívánt és megkapott művet hazavihesse. Még ha nem egyenlően 40
