A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987

Márffy István †: Nem teljesített kérések a FSZEK központi könyvtárának kölcsönző szolgálatában

A mennyiségi vizsgálatokat tartalmi elemzés követte. A könyvtárunkban alkalmazott TO szakrendszer szerint soroltuk be a kéréseket. (L. 2. táblázat).Megvizsgáltuk, hogy egy-egy szakon belül milyen arányban van azoknak a kéréseknek a száma, amelyeket helybenolvasásra sem tudtunk biztosítani. A különböző szakoknál nagy az eltérés. (Pl. marxizmus statisztikák majd minden kérést tudtunk helyben biztosítani, de az idegennyelvű szépirodalomból szinte semmit, mert a meglévő egy példányt már kikölcsönözték.)

Ahol magas a már kikölcsönzött művek aránya, ott a továbbiakban dönteni kell:- a szak fejlesztendő-e?- a példányszámok emelendők-e?- több praesens mű biztosítandó-e?- esetleg bizonyos szak visszafejlesztendő?

A javasolt teendők a szakok sorrendjében, csak jelzésszerűen a következők. A tudományok elmélete, az informatika és a tudományos és technikai forradalom magyar irodalmát nagyobb példányszámban kell beszereznünk.

Az írástörténet, a könyv- és könyvtártörténet nagyobb példányszámot érdemel. (Szántó Tibor, Fitz, Tevan, Kéki.)

Filozófiából alapkérdés a klasszikusok, a kiemelkedő gondolkodók műveinek megléte és példányszáma. A könyvkiadásnak ezen a téren nagy adósságai vannak. (Arisztotelész, Aquinói Tamás,Montesquieu, Nietzsche, Schopenhauer, Wittgenstein hiánycikk.) Sokat javított a helyzeten, hogy mind több klasszikust tettünk kézikönyvtárba - akár másolatban is. Ezt folytatni kell.

A lélektanra ugyanaz mondható el, mint az előbbire. Kiadásra került egy-egy Freud, Fromm, Wallon, Piaget, Jung,de Adler még várat magára.

Etikából Heller Ágnes könyveit keresték sokan, de népszerű a Gondolat Kiadó Etikai gondokodók sorozata is.

A vallások „szent könyvei” a Talmud, a Zend-Aveszta nem, vagy igen régen kerültek kiadásra. (A Korán időközben megjelent.) A kereslet irántuk igen nagy. Az egyházi kiadók csak kis példányszámban tudják megjelentetni a keresett műveket. (Pl. a Szent István Társulat Assisi Szent Ferenc műveit, a Református Egyház Zsinati Irodája Kálvin János műveit, vagy a MIOK a zsidó hitélet alapkönyveit, az Alef-könyveket.) Keresik a kommentárokat, feldolgozásokat is. (Pl. Goldzieher Ignác, Baktay Ervin művei.)

A marxizmus-leninizmus klasszikusaiból a kötelező olvasmányok száma magas. Itt a sok példány sem elég egy adott időszakban. A könyvtárosoknak fel kell hívnia a figyelmet a gyűjteményes kiadásokra is.

A magyar szociológiai művek szerzeményezésénél a példány számok emelése célszerű lenne, de az is megfontolandó, hogy az évenként nem túl nagy számban (350-400 féleség) megjelenő művekből legyen nem kölcsönözhető példány is. A számos idegennyelvű kérés (35,7 %) mutatja, hogy olvasóink tudatában vannak, mit várhatnak egy szociológiai szakkönyvtártól. A legtöbb kérés angol nyelvű. Érdekes, hogy ma már Bourdieut és Habermast is inkább angolul olvassák és nem eredeti nyelven. Felül kell vizsgálni, hogy alapvető szociológiai műveket kizárólag eredeti nyelven szerezzünk-e be, vagy esetleg angolul is. ha anyagi lehetőségeink ezt lehetővé teszik.

A szociográfia a régi magyar szociográfiákon (Pl. az azóta reprintben kiadott Szabó Zoltán: Cifra nyomorúság c. műve) kívül mai sláger műveket is tartalmaz. (Csengey D.-Bereményi G. „... és mi most itt vagyunk!”.)

A művelődéstörténetből Duby, Chaunu, Kosáry művei szerepelnek gyakran. Nagy kár, hogy a Gondolat Kiadó Európai antológia és Európa nagy korszakai sorozatai kifogytak, nem nyomják újra, nem egészítik ki őket. A kereslet irántuk igen nagy.

Az olvasók kölcsönöznék a statisztikákat - itt a másolatszolgáltatás a megoldás.

A 32 szakban keresett a politológia (Pl. Gombár Csaba munkái). A hadtörténetet (uniformisok, repülők, hajók) gondosabban kell gyarapítanunk. A téma mind történeti, mind művelődéstörténeti szempontból hozzátartozott eddigi gyűjtőkörünkhöz. Kiváló régi állományunkból, a magyar művekből több kézikönyvtári anyag kihelyezése indokolt.

Pedagógia: lényeges javulás tapasztalható az utóbbi évek szerzeményezésében és a kézikönyvtár fejlesztésében. Indokolt volna a példány számok emelése, hiszen minden tanári szakon kell pedagógiát tanulni. Szakdidaktikák iránt is nagy az igény, kielégítése azonban nem feladatunk.

A közgazdaság klasszikusai Ricardo, Mill vagy A.Smith mellett korunk klasszikusai Galbraith, Wallerstein, Komái is keresettek. Ebben a kategóriában a példányszámokat emelni, a kézikönyvtárat fejleszteni kell. A szerzeményezésnél a fokozott figyelmet az is indokolja, hogy nem kapunk köteles példányt. A mai gazdasági, gazdaságpolitikai kérdések olvasóinkat foglalkoztatják. Itt is indokolt a fejlesztés.

Néprajzból is a klasszikusokat (Frazer, Malinowsky), a régen kiadott magyar műveket (Györffy István, Berze Nagy László, Kiss Lajos munkái) és a kis példányszámú műveket (Pl. Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium) keresik elsősorban. E művek nagyobb része ma már nem kölcsönözhető. A kézikönyvtárat fejleszteni kell ezen a területen is.

99