A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1985-1986-1987
Márffy István †: Nem teljesített kérések a FSZEK központi könyvtárának kölcsönző szolgálatában
Nyelvészetből számos a kötelező olvasmány. Ebben a szakban csak a kézikönyvtár bővítésére nyílik lehetőség. Nyelvkönyvek iránt volna kereslet. Kielégítését csak a kézikönyvtári példányok biztosítják, kölcsönzésük nem a mi feladatunk. Az orvostudományból nem a szakkönyvek dominálnak, hanem a jóga, az „öngyógyítás”, a nyers koszt, a szexuálhigiéné, az akupunktúra irodalma. Az igények kielégítése nem ránk vár. A nyomdászattörténet az alkalmazott tudományok szakban található ugyan, de voltaképpen humán érdeklődést tükröz. Ebben a témakörben a kézikönyvtár fejlesztendő. A mikroelektronikára, a számítógépek irodalmára az igények sokkal nagyobbak, mint amit ki tudunk elégíteni. Nem is tekintjük feladatunknak. Művészettörténeti alapművekből a példányszámokat emelni kellene. Csak az alapvető és nem feltétlenül a legdrágább művekre gondolunk. Gombrich műveire, a Corvina Kiadó névtelen sorozatára, melyben a közelmúltban Kádár Zoltán: Bizánc művészete c. műve jelent meg. Igen sok az iparművészeti főiskolás, az iparművészeti gimnázium a szomszédságunkban van. A képzőművészet kiemelkedő nagyságainak (Michelangelo, Leonardo) életművét bemutató albumokból többet kell helyben biztosítanunk. A szépirodalom eredeti nyelvű alkotásait sajnos több példányban nem tudjuk megvenni. Magyar fordításban nagy a kereslet a klasszikusok (Fielding, Swift, Diderot, Stendhal, Dosztojevszkij, A. Tolsztoj, Brecht, Th.Mann) alkotásai iránt. A világtörténelem és az egyes országok története nagyobb kézikönyvtári fejlesztést igényel, hasonlót, mint amilyet a magyar történelemben már végrehajtottunk. A magyar történelemben a legnagyobb gondot a sokszor 100 évesnél régebbi forrásmunkák okozzák. (Fraknói, Thallóczy forrásfeldolgozásai éppúgy keresettek, mint Széchenyi, Kossuth, Görgey munkái.) De említhetnénk minden Erdélyre és a Felvidékre vonatkozó művet is. A kézikönyvtár anyagát a történelem segédtudományaival ki kell egészíteni. Földrajzból több elméleti munkát, összefoglaló kézikönyvet kell az olvasóterembe tennünk. Sokan kölcsönöznék a „Klasszikus utazók” (Kőrösi-Csoma, Vámbéry, Stein A., Germanus) műveit is. A jobb áttekinthetőség kedvéért a TO főtáblázati számai szerint is rendeztük a kéréseket. (L. 3. táblázat.) A társadalom- tudomány és a szépirodalom iránti fokozott igény a jellemző. Általánosságban megállapítható, hogy ahol a kizárólag kölcsönözhető művek aránya magas és az a szak gyűjtőkörünkbe tartozik, ott szükséges a fejlesztés, a kézikönyvtár kiegészítése. (L. 3. táblázat •) A gyűjtőkörünkbe nem tartozó szakokban az állomány visszafejleszthető. Az elvont számok megelevenítése céljából közöljük a legkeresettebb művek jegyzékét. (L. 4. táblázat.) A kért művek jel lege ebből megállapítható. Sem a speciális szakkönyvek, sem a napi érdeklődést szolgáló bestsellerek nincsenek túlsúlyban. Ezek az igényes művelődés és önművelés alapművei. A társadalomtudományokban különválasztottuk az idegennyelvű művekre vonatkozó kéréseket. (L. 5. táblázat.) Az angol nyelv uralkodó szerepe nyilvánvaló. A helyben ki nem elégíthető kéréseket példányszámok szerint is megvizsgáltuk. (L. 6. táblázat.) Könnyen belátható, hogy az egy példányról kettőre, kettőről háromra emelés a szerzeményezés során, ugrásszerű javulást hozhat. A könyvtár szerzeményezési gyakorlata régen az volt, hogy a központi könyvtárban sok féleség legyen egy-egy példányban. Ha a magyar beszerzéseknél, az alapvető szakoknál, a jelentős művekből több példányt vásárolunk, az lecsökkenti a teljesítetlen kérések mennyiségét. Az alábbi szakokban: filozófia, vallástudomány, művelődéstörténet, közgazdaságtan, néprajz, művészettörténet, világ- és magyar történelem, ma már ezt a gyakorlatot követjük. A felmérés során azt is vizsgáltuk,van-e a kért műből legalább helyben olvasható, kézikönyvtári példány. Ez a könyvtáros szempontjából nézve lehet megnyugtató. Biztosan jobb, mintha a könyvet kézbe sem tudjuk adni. Am az olvasó, ha Shakespeare „Rómeó és Júliá”-ját el is tudja olvasni három óra alatt, Tolsztoj „Háború és béke” c. művére ez már nem érvényes. A helybenolvasás csak részben pótolhatja a könyv hazavitelét. Kitekintés Egy felmérés akkor éri el a célját, ha további cselekvésre ösztönöz. 1987. októberében a felmérésből készült előterjesztést az osztályvezetői értekezleten megvitatták. „Döntés született arról, hogy egy szűkebb munkabizottság 1988. első negyedében összegzi a teendőket és a szükséges változtatásokat, javaslatokat tesz a központi könyvtár gyűjtőkörére, szolgáltatásaira, különös tekintettel a gazdasági helyzetre a könyvtári környezetre és a szomszédos kollégium épületének átvételéből adódó szerény bővülési lehetőségekre.” Reméljük, hogy e felmérés hozzájárul a könyvtárosok lelkiismeretének felrázásához és a hatékony cselekvéshez. Márffy István 100
