A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1983-1984
Klinda Mária: Kéziratok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár állományában
Jakobi Viktor kéziratos partitúrái és a Cigánybáró súgópéldánya Johann Strauss vezényléséről szóló bejegyzésekkel. (Az akkor meggondolatlanul kezdeményezett zenei gyűjteményt felszámolták, a FSZEK 1964-ben létesült zenei gyűjteményének állományában már nem lelhetők fel az említett művek, ahogy a Budapest gyűjtemény kottái között sem.) Talán ezzel az anyaggal került könyvtárunkba Csepreghy Ferenc „Vízözön” című vígjátékának autográfiája is Erna Lajosnak, a Népszínház rendezőjének 1876-os bejegyzéseivel. A kézirat 1950-ben „revíziós áthelyezés” kapcsán került a Szüry-gyűjteménybe, ahol ma az Sz 3524 jelzeten található. (A kötet Rákosi Jenő hagyatékával is kerülhetett volna hozzánk, de az erre utaló szokásos bélyegző a kéziraton nem található.) A Postatakarékpénztár Árverési Csarnokából ered 1948-as vételünk, Albert Ferenc autográf fogalmazványa az Országos Egyetemi Csillagdában a Buda 1849-es ostroma alatt esett károkról (Bf 0910/291). 1949-ből jeles szerzeményünk a budai rácok és örmények 1700-ban kelt panaszlevele Kollonich bíboroshoz üldöztetésük miatt (Bq 0910/237, Hajdú I. I7-nél még hiányként említve). Az ötvenes években kezd a Szabó Ervin Könyvtár, különösen a Budapest gyűjtemény, nagyobb számban beszerezni gép- iratos feldolgozásokat a gyártörténet, iskolatörténet, a munkásmozgalom története vonatkozásában, valamint a könyvtár történetéhez kapcsolódó szakdolgozatokat. Ezekre részletesen nem térünk ki. 1955-ben a Schmoll Lajostól eredő kéziratok száma is gyarapodott a „Budapesti krónika 1686—1873” című, 1894-es autográfiával (B 0910/30, Hajdú П.216)2*. A Budapest- és Különgyűjtemények osztálya 1959. évi jelentésében kiemelten emlékezik meg aLuprecht-krónika néven ismertté vált szerzeményről2 9. Ez a Felsővízivárosi Szent Anna plébániatemplomnak a múlt század első felében Luprecht Ferenc plébános és mások kézírásával írott története (História Parochiae S. Annáé in Aquatica”, Bf 0910/280). Ez évből említendő még Pompéry János 1842—1847 között vezetett naplója, melyet Forgács Béla antikváriumából 500.— Ft-ért vásároltunk (B 0910/265). Ugyene fonásból származik Balogh Péter erdész bécsi műegyetemi évei alatt 1840-1842-ben írt naplója (B 0910/167, Hajdú 1.80), 1960-as beszerzés. További gyarapodás ez évben a Magyar Országos Lövészegylet díszalbuma 1872-ből az egyleti tagok fényképeivel, Ferenc Józsefnek ajánlva (Bf 0910/286) és Matyéka Károly székes- fővárosi tanár könyvtárának betűrendes jegyzéke az 1897—1929 közötti időből (B 0910/88, Hajdú 11.207), valamint Dán Róbert fordításai és budapesti vonatkozású hebraica bibliográfiái, mint a Bq 0910/211, 89 és 102 jelzetű gépiratok (Hajdú П. 162—164) stb. 1961-ben a AóTiű/mi-liagyatékból jutottunk Szabó Ervin 1903-as államtudományi doktori oklevelének birtokába (Bf 0910/113, Hajdú 1.131). A következő évből Nyireő István: ,Erdélyi Pál és az erdélyi magyarság kolozsvári nagy könyvtára” című gépiratát említhetjük (q 09/6501), mely Hajdú 11.209. tételeként még hiánynak van jelölve. A hetvenes évekből csupán jelzésekre szorítkozunk. Az ekkori szerzemények közé tartoznak: Medvey Lajos gépirata a budapesti templomi temetkezésekről (Bq 0910/331), Schmitt Jenő Henrik 1889-1896 között Berlinben írt levelei Mir- kovszky Gézához (09/6932)30, Lakatos Éva „Periodikák időrendi katalógusa” című gépiratos összeállítása ai 1920—1944 közötti időszakról (Bq 016/189), a m. kir. Helytartótanács 1800—1824 közötti körleveleinek a budai országúti Ferences Rendház részére megküldött példányai (Bf 0910/381). 1978-ban „Új kéziratok a Budapest Gyűjteményben” címmel Gál Tamás a Könyvtári Híradóban közöl összeállítást31, melyben a Pintér Jenő magyar irodalomtörténeti kézikönyvének megjelenése alkalmából készült fényképes albumra, Gyalay Mihály: A Szent Margitsziget Gyógyfürdő Rt. története 1948-ig című munkára és a ZVcze/y-hagyatékra hívja fel a figyelmet. (A hasonló jellegű tájékoztató közlemények a későbbiekben mind évkönyveinkből, mind belső lapunkból sajnálatos módon hiányoznak.) Utóbbiak közé tartoznak: „A fővárosi műkincsek és művelődési intézmények háborús kárai” című, fővárosi tanácsi XI. ügyosztályi iratok (Bq 0910/391) s Péczely Béla néhány saját írása, pl. Budapest parkjairól, 1936-ból (Bq 0910/395), Budapest utcaneveiről, szobrairól írt tanulmányok, különböző felköszöntők, beszédek. Érdekességként sorolunk fel néhányat a nyolcvanas évek beszerzéseiből: Ilyenek a pesti izraelita hitközség kórházára adományozók 1880-as emlékkönyve (Bf 0910/454), a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara körébe tartozó ipartestületek Moór Jenő emlékalbuma 1934-ből (Bq0910/514). Már a hetvenes évektől jellemzővé válik a Szociológiai és Dokumentációs Osztály részéről a többnyire fénymásolt kandidátusi értekezések és cigányügyi kéziratok gyűjtése. Utóbbiak közt jelentős szerzeménynek tartjuk az egykor József főherceg tulajdonában volt, 1900 körül keletkezett olasz nyelvű kéziratokat, (q 09/7177— 79), melyekhez egy 1985-ös vétel során jutottunk. Könyvtárunk kéziratos gyűjtésének vázlatos áttekintése után szeretnénk még szót ejteni néhány olyan forrásértékű munkáról, amelyeket nem sikerült a kronológiába beilleszteni. Ilyenek például a Chronica von dem in Hungern in den Jahren 1684 . . . 1688. geführten Krieg” című eredeti kézirat a bécsi városi gárda egy tisztjétől, Buda visszavívásának részletes leírásával (B 0910/33, Hajüú 1.8), Pest város portio-kivetési' könyvei 1736—1751 között (Bq 0910/198, Hajdú 1.29), Lázár Zsigmond ezredesi pátense 1849-ből (09/2433, Hajdú 1.93). Irodalmi vonatkozásuk rrtiatt említjük az Ungvárnémeti Tóth László és Kézy Mózes professzor verseit tartalmazó, 1808-1810-ben Sárospatakon keletkezett versgyűjteményt (Sz 3761), Schiller Fieskójának 1829-es névtelen kolozsvári fordítását (09/3791), s Neumann József Hérodotos-fordítását 1843-ból „megtoldva könyvecskével Homer életéről” (09/2535). Könyvtár- és művelődéstörténeti szempontból érdeklődésre tarthatnak számotkéziratos könyvjegyzékeink — a már említetteken kívül például Gánoczy Antal könyvtáráról az 1780-as években készült katalógus (f 0172/26) és tfmfar József könyveinek 94
