A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1983-1984

Mayerné Baán Magdolna: Iparosok és gyári munkások kulturális egyletei Soroksáron a kezdetektől 1950-ig

szervezetek szaklapjain kívül a szociáldemokrata Népszava és a Szocializmus c. havi folyóirat járt. összefoglalóan: könyvtárá­ról elmondható, hogy a haladó és színvonalas művek a fasiszta és a vallásos ideológia elleni harc fontos bázisát jelentették a munkásság kezében. b. /А Vigalmi Gárda: A Munkásotthon földszinti részét 250 férőhelyes színházterem és öltöző, valamint a ruhatár foglalta el. Ebben a színház­teremben folytak a Munkás Műkedvelő Gárda jogutódjaként létrejött Munkásotthon Vigalmi Gárdájának próbái és előadásai. A soroksári munkásszínjátszás virágzása következett. A körülbelül 50 főből álló gárda ősztől tavaszig minden vasárnap tar­tott előadást. Sikereire jellemző, hogy az egyes előadássorozatokra bérleteket adtak ki. Vasárnap este 8 órakor kezdődtek az előadások. Leginkább népszínműveket és operetteket: a Király Színház, a Városi Színház, a Fővárosi Operettszínház és a Bu­dai Várszínház akkor divatos darabjait játszották. Partitúrákat is onnan kaptak. A népszínművek közül: Csepreghy Ferenc: Sárga csikó, Piros bugyelláris, Szigligeti Ede: Szökött katona, Géczy István: A gyimesi vadvirág, Tóth Ede: A falu rossza stb., az operettek közül a Viktória, Marica grófnő, Dolly, Anna-bál, Csókos asszony c. darabokra emlékeznek az adatközlők. Leg­nagyobb sikere a János vitéz-nek volt, melyet hat vasárnap egymás után kellett játszaniuk telt ház előtt. A sikerért keményen megdolgoztak a színjátszók. A tagok legtöbbjei SORTEX gyár, a Hazai Fésüsfonó, a Weisz Manfréd, a Fegyvergyár és a Vágóhíd munkásai és munkásnői közül kerültek ki. A próbák este 8 órakor kezdődtek és éjfélig tartottak. Reggel 5 órakor már dolgozni indultak. A körülbelül 50 színjátszót foglalkoztató gárdát név szerint felsorolni nehéz. Sokat tevékenykedett a Munkásotthonban Ott József, Czeitler József, Léé Ferenc, Scheffer Adolf ügyvéd és veje Láng Endre, a Wolf család, Wéber József, Lindwurm József, Schüszler Jakab stb. A soroksári helytörténeti kör birtokában lévő - 1926-ban a János vitéz előadásán készült - képen a következő zenészek szerepelnek: Weingart Ferenc hegedű, Fochs Mihály hegedű, Szekeres József trombita, Zwick Antal harsona, Koszler Antal bőgő, Feldstein Béla zongora, Koszler Béla klarinét, Szekeres Mátyás klarinét. A népszínművek és operettek nevelő- és esztétikai értéke csekély, de arra, hogy szélesebb néprétegeket szoktassanak be a Munkásotthonba, hatásosnak bizonyultak. A felvonásközökben fasizmus és háborúellenes propagandát fejtettek ki, úgyne­vezett élőképek és élőújságok segítségével. Ott József elmondta,hogy az élőképek műfaj egy-egy fasizmus ellenes plakát, vagy jelszó megjelenítése volt, színjátszók közreműködésével. Az élőújság -gal a legélesebb politikai jelszavakat ismertethették meg a közönséggel úgy, hogy egy-egy ember egy betűt képviselve végigvonult a színpadon. A Munkásotthon Vigalmi Gárdájának úgynevezett műsoros estjei a közönség pohtikai nevelését szolgálták. Politikai témá­jú egyfelvonásos darabokat, jeleneteket, munkásdalokat és szavalatokat adtak elő. A iszavalógárda^ Ady szavalókórus' néven Petőfi, Ady és József Attila forradalmi költészetével ismertette meg a hallgatókat, több verset dramatizáltak, szavalókórusra dolgoztak fel. c. / Általános Munkásdalkör Soroksári Vas- és Fémmunkások Dalköre: A Soroksári Munkásotthonban működött az Általános Munkásdalkör, későbbi nevén a Soroksári Vas- és Fémmunkások Dalköre. Tagjainak egy része előzőleg az - 1912-ben alakult - Első Soroksári Iparos Olvasódalkör-ben énekelt. Az 1920-as évektől a szakszervezetek fiatal munkásai és a szociáldemokraták kiváltak az Iparos Olvasódalkörből és önálló dalárdát alapí­tottak. Mivel mindegyik szakszervezet pártolta a dalkört, állandó vita volt az elnevezésen. Az Általános Munkásdalkör - az 1940 és 1941-es években - Soroksári Vasmunkások Dalköre, Soroksári Vasmunkások Dalkara elnevezéssel szerepelt a Zene- akadémián a Munkásdalegyletek Szövetsége által rendezett hangversenyeken. A dalkör nagy népszerűségnek örvendett. 300 pártoló tagja volt, közöttük nem csak munkások. Az eleinte 20-40 tagú férfikar a 30-as évekre 60-70 tagú vegyeskarrá alakult. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Délpesti Baráti Körének Múzeumában két fénykép bizonyítja, hogy a soroksári munkásoknak és munkásnőknek két külön dalkara volt /női, férfi/ és ezek a környező falvakban is szerepeltek. A Soroksári Vas- és Fémmunkások Dalköre 60-70 tagú vegyeskara hamarosan olyan művészi színvonalat ért el, hogy több alkalommal szerepeltek a rádióban és a Zeneakadémián.Hangversenyt adtak Kőbányán, Dunaharasztiban, Csepelen, Békásme­gyeren és Pestimrén. Részt vettek országos dalosversenyeken, így voltak Szombathelyen, Pécsen és Miskolcon is. A Munkás­otthonbeli rendszeres szereplésüket kiegészítette az évente 1-2 alkalommal a Holbig vendéglőben rendezett hangverseny, ame­lyet kifejezetten pénzszerzés céljából rendeztek. Szerepeltek az Epreserdőben, és a budapesti szociáldemokraták összejövete lein, a Munkásotthon szervezésében rendezett majáUsokon a Molnár-szigeten, ahol 2-3000 soroksári előtt énekeltek. Minden gyűlést, népgyűlést az énekkar nyitott meg. Forradalmi dalokat, klasszikusokat, Grieg, Muszorgszkij dalait, munkásénekeket, Bartók, Kodály dalokat, magyar népdalo­kat, szerenádokat, műdalokat, az elvtársak temetésén gyászdalokat énekeltek? d. / Sportkör: A Munkásotthonban a felnőtteken kívül a munkásgyermekek is helyet kaptak. A János vitéz előadásakor például mint a tűn-

Next

/
Oldalképek
Tartalom