A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1983-1984
Mayerné Baán Magdolna: Iparosok és gyári munkások kulturális egyletei Soroksáron a kezdetektől 1950-ig
dérek karának tagjai, de: szerepeltek más színielőadásokon, műsorokban is. A műsoros esteken pl. a 6-12 éves gyermekek tornamutatványokkal szerepeltek. A Munkásotthonban működő sportkörökben a gyermekek számára volt nyújtó, gyűrű, trapéz és a felnőttek által készített bírkózószőnyeg is. Télen a Munkásotthon nagytermében, tavasztól őszig a Molnár-szigeten foglalkozott a gyermekekkel Léé Ferenc. 12-18 éves korig ifjúsági kojosztályú tornászok is működtek a Munkásotthonban. Részt vettek a pesterzsébeti CSILI -ben tartott műsoros esteken is, ahol a környékbeli /Csepel, Kispest, Kőbánya stb./ munkásfiatalok mérhették össze tudásukat. A Munkásotthon előadásait, rendezvényeit jól propagálták. A Pest megyei Levéltárban röplapteijesztési engedély mellékleteként az alábbi röplap található ennek bizonyítására: Munkások! Elvtársak! A Magyarországi Szociáldemokrata Párt soroksári pártszervezete 1929. október hó 6-án, vasárnap délután 4 órakor a Munkásotthonban, Grassalkovich u. 150./ nyilvános gyűlést tart a következő napirenddel: 1. Politikai és gazdasági helyzet. 2. A megyei törvényhatósági választások. A gyűlés előadói : Kabók Lajos országgyűlési képviselő és Zuschlag Vilmos elvtársak. Munkások! Elvtársak! Jelenjetek meg tömegesen! Testvéri üdvözlettel a soroksári pártszervezet végrehajtóbizottsága. A Munkásotthon maximális kihasználtságára bizonyításként nézzük meg egy hét programját csak a műkedvelő színjátszók és a dalkörösök szempontjából: Hétfő: Szövegpróba színjátszóknak. Kedd: Férfi dalóra Szerda: Énekpróba színjátszóknak. Csütörtök: Vegyeskari próba. Péntek: Színjátszóknak összpróba. ■Szombat: Főpróba. Vasárnap: Előadás. A Munkásotthon működését 1943-ban betiltották, azzal az indokkal, hogy az épület életveszélyes. Működését ettől függetlenül nem szüntette be egészen 1944. márciusáig, a németek bevonulásáig tartottak előadásokat, műsoros esteket. A község lakosainak politikai, esztétikai nevelése érdekében komoly munkát folytatott a Munkásotthon műkedvelő és szervező gárdája. Az a tény, hogy az Iparos Otthon és a Munkásotthon működését külön fejezetre tagoltam, nem jelenti azt, hogy a Soroksáron működő iparosok, és az ott élő gyári munkások között éles elkülönülés lett volna. Mindkét műkedvelő gárdában szerepeltek iparosok és gyári munkások is. Az Iparos Otthon gárdájában természetesen a helybéli iparos ifjak voltak többen, a Munkásotthonban a gyári munkás fiatalok. Előadásaikat a község lakosainak minden rétegéből látogatták. Az egyletek továbbélései /Általános Munkásdalkör = Délpesti ÁFÉSZ férfikara, alakuló közgyűlésének jegyzőkönyve, alapszabályai és tisztségviselői./ A felszabadulás után a soroksári Dózsa Művelődési Otthonban /ma Táncsics Művelődési Ház/ még tartottak műkedvelő előadásokat az 50-es évek elejéig. A színjátszó gárdát Pillmayer János a Művelődési Otthon vezetője irányította, a zenekart Farkas Antal vezette. Az Általános Munkásdalkör 1948. április 3-án újjáalakult és még ma is működik a Délpesti ÁFÉSZ által patronált férfikar. 80
