A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Váradi Sternberg János - Jevgenyij Jegorov: Szabó Ervin és a forradalmi Oroszország
Sz. Klatschko megadta a cikk hozzávetőleges terjedelmét és megírásának határidejét (1904. május 15.). Szabó Ervin időre teljesítette a megbízást. Erről tanúskodik az az 1904. május 18-i bécsi keltezésű levél, amelyben R. Frejdel orosz emigráns értesítette Szabót a kézirat megérkezéséről. A levél szerzője — Sz. Klatschko meg nem nevezett ismerőse — közeb kapcsolatban állt G. Leiteisennel. Még a múlt század 90-es éveiben együtt dolgoztak a „Harci szövetség a munkásosztály felszabadításáért” jekaterinoszlavi szervezetében. A szervezet feloszlatása után Rufim Frejdelt Szibériába száműzték, ahonnan megszökött és Nyu- gat-Európában telepedett le.31 1904. május 18-i levelében Frejdel ezt írta Szabó Ervinnek: „Tisztelt elvtárs! A magyar szociáldemokrata és szakszervezeti mozgalomról írt tanulmányát ma kaptam meg. Haladéktalanul lefordítom és elküldöm Leiteisen elvtársnak.”32 A „Szocialista enciklopédia” sorsában mélyen érdekelt Lenin leveleiből tudjuk, hogy 1904 végére sajtó alá rendezték a hatrészesre tervezett kiadvány első kötetét. 1904. december 3-án (új időszámítás szerint) Lenin ezt írta Párizsból N. Krupszkájának, aki Genfben tartózkodott: „Ma küldtem üzleti levelet Boncs- nak. Kifelejtettem belőle egy fontos dolgot: 3000 példányban kell kinyomatni (Leiteisen szótárát); ezt feltétlenül tudnia kell az árkalkuláció miatt. Azonnal mondd meg Boncsnak.”33 így tehát a „Szociahsta enciklopédia” első része már nyomdakész állapotban volt. A fenti idézetben említett levelet, amelyben Lenin részletesen beszámol Boncs-Brujevicsnek a „Szociahsta enciklopédiáról” még nem találták meg, és Lenin felkutatandó leveleinek jegyzékében szerepel. Egyébként ez a levél talán választ adna arra, végül is miért nem került sor a szótár kiadására. A mi témánk szempontjából annak a kérdésnek van különös jelentősége, hogy vajon a szótár sajtó alá rendezett anyagai között volt-e Szabó Ervin cikke is? E kérdésre pozitív választ adhatunk. A leningrádi „Plehanov-ház” kéziratosztályán őrzik a „Szocialista enciklopédia” előfizetési feltételeiről szóló nyomtatott hirdetményt. Ezen a következőket olvashatjuk: „Megindult az előfizetés a szocializmus történetének, elméletének és gyakorlatának tájékoztató szótárára, melynek szerzője G. V. Plehanov, kiadója G. D. Leiteisen. A szótár készítésében részt vesznek: Akszelrod, Boncs-Brujevics, Zaszulics, Lenin,'Lindov, Plehanov és mások...”34 Ezután következik az A-tól G-ig betűrendbe sorolt anyagokat tartalmazó első kötet 125 cikkének felsorolása. Ezek között található a Szabó Ervintől kért cikk - „Magyar munkásmozgalom” címmel —, amelyet mint ismeretes, R. Frejdel fordított le németről oroszra. Ma is kutatnak a „Szociahsta Enciklopédia” első kötetének elveszett kézirata után. Ezek között az anyagok között van V. I. Lenin kiadatlan cikke, „Az agrárkérdés”, amelyet a kiadvány számára írt.35 Feltételezhető, hogy a kutatás sikerrel jár és a többi között megtalálják Szabó Ervin eddig ismeretlen cikkét is. 1904 tavaszán, a „Szociahsta enciklopédiá”-nak szánt cikk írása közben Szabó Ervin levelet írt Pleha- novnak. Az 1904. március 27-i budapesti keltezésű levél megírását az motiválta, hogy a magyar forradalmár ez időben dolgozott Marx és Engels válogatott műveinek sajtó alá rendezésén. Szabó Ervin a gyűjtemény első kötetében kívánta megjelentetni „A Kommunista Párt Kiáltványá”-t mindazon előszókkal, melyeket a szerzők írtak hozzá, az 1883-ban G. Plehanov és V. Zaszuhcs által előkészített orosz kiadás előszavát is beleértve. így tehát a levél megírásával Szabó Ervinnek az volt a szándéka, hogy felvilágosítást kérjen Marxnak és Engelsnek a Kiáltvány orosz kiadásához írott előszaváról. Itt jegyezzük meg, hogy Szabó Ervin Marx és Engels válogatott műveinek gyűjteményében akarta megjelentetni Engels „Emigráns-irodalom” című cikksorozatának ötödik, „Az oroszországi társadalmi viszonyokról” című írását, amely szerzőjének a forradalmi Oroszországgal kapcsolatos fontos eszmefuttatásait tartalmazza.36 G. V. Plehanov 1904. április 21-én válaszolt Szabó Ervinnek és kimerítő magyarázattal szolgált a feltett kérdésre.37 Valószínűleg megküldte a Kiáltvány kért orosz kiadását. Mindenesetre Szabó Ervin magánkönyvtárában fennmaradt egy példány a Kiáltvány 1900. évi genfi orosz nyelvű kiadásából, amely egyebek közt az 1883. évi előszót is tartalmazza.3 8 Szabó Ervin és G. Plehanov fenti levélváltása a nemzetközi munkásmozgalom e két neves személyisége közötti együttműködés fontos dokumentuma. Itt említjük meg, hogy Szabó Ervin kéziratos tartalomjegyzéket készített B. D. Rjaszanovnak Marx és Engels Oroszországgal kapcsolatos írásait elemző tanulmányához, amely a Neue Zeit Ergänzungshefte 1909. március 5-i számaként jelent meg.39 176
