A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Váradi Sternberg János - Jevgenyij Jegorov: Szabó Ervin és a forradalmi Oroszország
B. D. Rjaszanov (1870—1938) a tudományos szocializmus megalapozói életművének későbbi neves orosz kutatója, a Marx—Engels Intézet első igazgatója, műveik első szovjet kiadásának szerkesztője volt. Szabó Ervin Sz. Klatschkón keresztül közvetett kapcsolatba is került40 és lehetséges, hogy személyesen is találkoztak. A moszkvai Marxizmus—Leninizmus Intézet könyvtárában megtaláltuk Szabó Ervin „Marx, Engels és a háború” címen a Szocializmus 1915-ös évfolyamában megjelent és sajátkezűleg Rjaszanovnak dedikált cikke egy példányát.41 * A fiatal Szabó Ervin első publicisztikai munkája Oroszországról a Népszava 1899. június 9-i számában jelent meg. A „Hogyan lesznek forradalmárrá az emberek Oroszországban” című írás az ,,Egy fiatal orosz visszaemlékezései” alcímet viselte és lényegében sajátos recenziója volt P. F. Tyeplov „Diákmozgalom Oroszországban” című könyvének, amelyet 1899-ben jelentetett meg Genfben az „Orosz szociáldemokraták külföldi szövetsége”-42 Szabó felidézte bécsi orosz barátaival folytatott beszélgetéseit, továbbá idézett a Szövetség más, az Arbeiterzeitung című osztrák szociáldemokrata újságnak átadott anyagaiból is.43 .Azelőtt a csekélyszámú intelligencia, egy maroknyi ember képezte a szabadságharc hadseregét, terrorizmus, forradalmi puccsok volt az eszközük — írta Szabó Ervin — ma a munkásságé a tér, a szociáldemokrácia a jelszó. (Kiemelés a szerzőktől.) Azelőtt — börtönnel vagy Szibériával —, de végzett a rendőrség a forradalmárokkal; ma, hogy a rohamosan növekvő orosz ipari proletárság lépett föl, elhagyván a régi utat, a modern osztályharc alapjára állt, oly hatalommá lett, amellyel szemben elégtelennek bizonyulnak az óriási rendőrállam hatalmi eszközei.”44 Szabó Ervin következő orosz témájú írása 1901-ben látott napvilágot. Előzménye, hogy 1901 áprilisában a Nemzetközi Szocialista Iroda felhívást intézett a világ összes munkásaihoz, fejezzék ki szolidaritásukat Oroszország munkásosztályával. Felkarolta a kezdeményezést a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetősége, felhívással fordult az ország proletariátusához, hogy az orosz forradalmárokkal vállalt szolidaritás zászlaja alatt ünnepeljék meg május elsejét. A Nészava 1901. április 30-i számában közölt felhívást „Az oroszokért” címmel Szabó Ervin írta. A felhívás az alábbi szavakkal végződik: „Magyar munkások! Becsüljétek meg önmagatokat, ünnepeljétek meg május elsejét azáltal, hogy azon szabadsághősök iránti rokonszenveteket fejezitek ki. Üdvözöljétek a vüágünnepen lelkesen az orosz szabadságot s az orosz szabadsághősöket.” A felhívást a Népszaván kívül a német nyelvű szociáldemokrata Volksstimme is közölte.46 Említést érdemelnek a század első éveiben Szabó Ervin által szerkesztett Népszava Naptárnak az orosz- országi forradalmi eseményekkel és az oroszországi forradalmi mozgalom kiemelkedő személyiségeivel foglalkozó cikkei is. A Naptár 1902-es és 1903-as évfolyamaiban cikkek jelentek meg Lev Tolsztojról, Makszim Gorkijról, a közelgő orosz forradalomról. Az 1902-es Naptárban közölt „Tolsztoj Leó gróf” című cikk keletkezésére Szabó Ervin levelezésében is találunk utalást.47 Az 1903-as Naptárban jelent meg a „Gátszakadás” című, Gorkijnak tulajdonított mű, „az orosz forradalom viharmadara” munkásságának rövid ismertetésével. Az 1902-es Naptár közölte a „Harc a szabadságért. Jegyzetek az orosz forradalmi mozgalom történetéből” c. cikket. Szerzője Jászai Samu ( 1859— 1925), a szociáldemokrata párt és a szakszervezeti mozgalom neves személyisége volt, aki írásaihoz felhasználta B. N. Kricsevszky anyagait.48 Ügyanitt találjuk Sonnenwirt Lajos „Az orosz forradalom” című cikkét.49 A Népszava Naptár némely orosz tárgyú cikkét maga Szabó Ervin írta. Az 1902-es kötetben jelent meg rövid nekrológja Pjotr Lavrovról, a forradalmi narodnyik mozgalom kiemelkedő teoretikusáról, akit Lenin „a forradalmi elmélet veteránjának” nevezett.so Szabó Ervin már diákkorában érdeklődött Lavrov munkái és nézetei iránt. A forradalmi narodnyik mozgalom eme kiemelkedő személyiségére bécsi orosz barátai hívták fel a figyelmét, s magánkönyvtárában fennmaradt Lavrov „Haladás, elmélet és gyakorlat” című könyvének 1895. évi francia nyelvű kiadása. Utalni kell a Huszadik Század című folyóiratban közölt hasonló tárgyú műveire is. A szociológiai lap 1903-as évfolyamában (p. 353—361) „A materialista történetfelfogásról” szóló cikkében Szabó Ervin vitába szállt Leopold Gusztávval a magyar és Charles Rappoport-fál, a neves francia szocialista gondolkodó177
