A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Forgách Tibomé: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 44. sz. kerületi könyvtár ifjúsági művelődési körének története 1961-1980
A mindenkori ifjúsági felelős feladata volt a gyermekkönyvtárból átiratkozott, vagy az újonnan beiratkozott 15 évesekkel való kiemelt foglalkozás. Ez nagyon fontos, mert a 15 évesek, amikor átiratkoznak a felnőtt könyvtárba, kissé elveszettnek érezhetik magukat. Még nincs személyes kapcsolatuk a könyvtárossal, mint a gyermekkönyvtárban volt és a könyvállomány elrendezése, nagysága is riasztó lehet. Éppen ezért a lehető leghamarabb meg kell teremteni velük a személyes kapcsolatot. A velük való személyes beszélgetés egyik lehetősége a művelődési kör újraszervezésének. Ilyenkor szoktuk kézbeadni a „Kedves fiatal olvasó” című röplap bibliográfiát, amely máris segítséget adhat a tájékozatlan olvasónak a kezdeti bizonytalanság leküzdésében. Ezt a beszélgetést körülbelül két hónap múlva egy meghívás követte (akár művelődési kör tag lett, akár nem), ahol megbeszéltük, megtalálták-e helyüket a felnőtt könyvtárban. A beszélgetést mindenkor könyvtárhasználati játékkal fejeztük be és ismét szó került a művelődési körről. 1972-ben K. J. készített egy felmérést a 15 évesekkel való kiemelt foglalkozásról. Ekkor volt egy kontrollcsoport, akikkel nem beszélgettünk külön. Két év múlva megnéztük, hogy a két csoportból milyen a lemorzsolódás. Megállapítottuk, hogy akikkel beszélgettünk, azok az 1971-es évjáratban 34,8 %- ban; az 1972-es évjáratban 35 %-ban, akikkel pedig nem foglalkoztunk, azok 1971-ben 71,9 %-ban, 1972-ben 55,1 % arányban maradtak ki a könyvtárból. A művelődési körbe járók és a könyvtár kapcsolata Ha egyszóval akarnám kifejezni ezt a viszonyt, akkor azt írnám le: bensőséges. A művelődési körbejárok otthon érezték magukat a könyvtárban. Nemcsak az ifjúsági felelős ismerte őket, hanem a többi könyvtáros is. Iskolai gondjaikkal, tanulmányaikhoz könyvek, egy-egy dolgozathoz külön segítség kérésével, de még magánjellegű problémáikkal is gyakran keresték fel a művelődési kör vezetőjét. Miután jól érezték magukat a könyvtárban, esetenként olvasó-szervezővé is váltak: elhozták barátaikat, ismerőseiket a művelődési körbe. L. Gy. tizenegy hónapig volt katona. Társai leveleztek Vele, s ő amikor szabadságot kapott, mindig részt vett a művelődési kör akkori összejövetelén. Aki pedig rendszeresen járt a foglalkozásokra, előbb-utóbb olvasóvá is vált. Az egyik fiatal a katonaságtól írt levelében a következőkre kérte a művelődési kör vezetőjét: „... valamire meg szeretnélek kérni. Az öcsémmel, Árpival irodalom ügyben foglalkoz (a helyesírási hiba a levélírótól származik!) egy kicsit. Úgy mint velem.” Olvasmányaik megválasztásához segítséget kértek, olvasmány-élményeiket pedig megvitatták a könyvtárossal. A művelődési kör tagjai más könyvtári programra is bármikor eljöttek. Biztos bázisai voltak a könyvtári életnek. A saját korosztályuk közül kiemelkedtek, mint rendszeres olvasók. „A könyvtári csoportos foglalkozás lényege, hogy könyvközpontú legyen. Összejöveteleken, ha a téma megengedi, utalni kell irodalomra, sőt részleteket, gondolatokat idézni egy-egy könyvből, hogy az érdeklődést az olvasmányok iránt felkeltsük. Ezt igyekszünk megvalósítani azáltal is, hogy ... a művelődési kör programjához ajánló bibliográfiát adunk... Az ifjúsági klub tagjainak olvasmányait az elmúlt év klubfoglalkozásainak idején figyeltük. Felmérést 29 fiatallal végeztünk. Ennek alapján a következőket állapítottuk meg: 29 fő összesen 1042 db könyvet olvasott. Ebből 72 db könyvet (37 mű) az ajánló bibliográfia alapján választottak. Ez 6,9 %-a olvasmányaiknak... Az 1042 db könyv megoszlása: 65,8 % szépirodalom, 34,2 % ismeretterjesztő irodalom... Összehasonlítva a könyvtár 1966. első félévi jelentésével, megállapíthatjuk, hogy olvasmányaik kiválasztásában — már amennyire ezt a statisztika tükrözni tudja — magasabb szintet képviselnek, mint a könyvtár statisztikai átlaga.”1 A művelődésköri tagokkal való egyéni foglalkozás A művelődési kör tagjai nemcsak az előadásokra jártak be a könyvtárba. A nyitvatartási idő alatt bármikor érkeztek is, az ifjúsági felelős azonnal szabaddá tette magát és a fiatalok rendelkezésére állt. Ez rendkívül lényeges, s talán ezzel is magyarázható, hogy ő is bármikor számíthatott a kör tagjaira. A jó csoportos összejövetel csak színvonalas egyéni foglalkozás eredménye lehet. A 44. sz. könyvtár birtoká1 Forgács Tiborné—Gujgiczer Imréné: A könyvtári csoportos foglalkozások kidolgozása és megvalósítása afelnó'tt könyvtárban. = Az olvasók művelődési körei. (Módszertani tanácsok és tapasztalatok.) Bp.FSZEK. 1969.55-62. p. (Tapasztalataink a felnőttkönyvtárakban. 9. sz.) 86
