A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980

Forgách Tibomé: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 44. sz. kerületi könyvtár ifjúsági művelődési körének története 1961-1980

ban van több figyelő füzet, melyben a könyvtárosok, de főleg az ifjúsági felelős feljegyzései találhatók egy-egy fiatalról, a velük való folyamatos foglalkozásokról és olvasmányaikról. A könyvtárosok feladata volt, hogy olvasóik közül válasszák ki azokat a hátrányos helyzetű fiatalokat, akik továbbtanulásra alkalmasak. Velük külön foglalkozzanak és könyvtári eszközökkel segítsék továbbtanulásukat. Ezekből a fiatalokból többet meghívtunk a művelődési körbe is. Éltek a lehetőséggel és a könyvtáros segítségét is igénybe vették. Talán ennek is köszönhető, hogy akiválasztottak közül nagy százalékban tanultak tovább, s továbbtanulási problémáikkal is hozzánk fordultak. Aki bizonytalan volt, azt egyénileg irányítottuk a Fővárosi Pályaválasztási Intézet egyik pszichológusához, akivel ilyen jellegű munkakapcsolatunk volt. A művelődésköri programokban is többször szerepelt pályaválasztást előkészítő megbeszélés. Szinte nem volt olyan csoportunk, akikkel ne vitattuk volna meg a nyári munkát, később a munkába állás tapasztalatait.

Az egyéni foglalkozás fontosságára több példát is említhetnénk, de csak egyet-egyet emelek ki. Feljegyzés az ifjúsági felelős füzetéből:

,,M. S. körülményei elég rosszak! Értelmes, közösségi ember, Most rossz időszakát éli. Megpróbálom átsegíteni. Tovább kell tanulnia!” Majd olvasmányai következnek. A könyvtáros K. J. beszélt az iskola egyik tanárával, elmondta tapasztalatait M. S.-ről, s kérte, intézze el, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek létesített kollégiumba felvegyék a IV. gimnazista fiút. Az iskolában semmit sem tudtak M. S. rossz körülményeiről. Kollégista lett. A füzet további feljegyzései:

„Azt hiszem, lassan rendeződik a sorsa! Sokkal nyugodtabbnak látszik azóta, amióta koleszban lakik.”

Végül: „Jelesre érettségizett! Jelentkezett a SOTE-ra. Felvették!... Elvégezte az első évet.”

M. S. ma már orvos, és élete nagyobb eseményeiről: vizsgáiról, gyermekei születéséről, elsőként a könyvtárat szokta értesíteni.

D. L. állami gondozottként élt testvéreivel szüleinél, nagyon rossz körülmények között. Nem sokat törődtek vele otthon. A művelődési kör tagjai észrevették ezt és D. L. 16. születésnapját tortával, gyertyákkal és könyvajándékkal ünnepelték meg. Hányatott sorsa volt. Iskoláit, munkahelyeit intő szavunk ellenére is többször váltogatta. Ilyenkor elmaradt, majd újra jelentkezett. Családi örömeit ma is elsőként nekünk mondja el. S talán az sem véletlen, hogy hosszú idő óta az egyik központi szakszervezeti könyvtárban dolgozik.

Folytathatnám a sort, de ennek a tanulmánynak nem ez a feladata. Csupán jelezni szerettem volna azt az összefüggést, amely az egyéni és a csoportos foglalkozások között van.

A kör tagjai hosszú időre szóló baráti kapcsolatokat létesítettek, voltak, akik összeházasodtak. Az összejövetelek, viták, az előadások igazi közösséggé kovácsolták minden esetben a résztvevőket. Sajnos a művelődési kör két tagját örökre elveszítette. A temetéseken való részvétel mindig megrázóan hatott a többiekre, akik talán akkor találkoztak először az élet végességével.

Az, hogy a művelődési kör mennyire aktív közösség volt, bizonyítja az a tény is, hogy 1975-ben, a- mikor a 44. számú kerületi könyvtárat több mint egy évig tatarozták, nem oszlott fel a társaság. Ekkor összejöveteleiket egymás lakásán, a FSZEK klubjában tartották. Kapcsolatot létesítettek a 12. sz. könyvtár művelődési körével és Baudelaire irodalmi műsorukat náluk mutatták be. Találkoztak Fábri Péterrel, múzeumokba jártak, közösen mentek színházba, kirándultak Szentendrére, ellátogattak a csillagvizsgálóba és megtekintették a Szovjet Kultúra és Tudomány Házát.

A művelődési kör, mint aktív kulturális közösség

A művelődési kör tevékenysége többirányú lehet. Mivel a fiatalok minden iránt érdeklődnek, ezért tartottuk helyesnek az általános ifjúsági művelődési kört. A FSZEK 44. sz. kerületi könyvtáráé 1962— 1980-ig általános művelődési kör volt.

A program összeállításánál elengedhetetlen szempont volt, hogy a témák érdeklődésre tartsanak számot és ugyanakkor összhangban legyenek a kultúrpolitikai és nevelési célkitűzésekkel. A tervkészítés mindig igénykutatással kezdődött.

87