A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Faragó Éva: Fővárosunk térképeinek áttekintése
A főváros első szabatos, háromszögeléssel történő felmérése az 1860-as évek végén kezdődött meg. A „Pest városi határ” felmérésére 1864-ben írtak ki pályázatot, amelyet a kedvezőtlen feltételek miatt 1865-ben módosítottak. A felmérés célja volt „egyrészt, hogy minden, a város határában levő birtok idoma ábrázoltassék, másrészt pedig az, hogy ezen felvétel és az elkészítendő pontos fekrajzi térképek alapján az építési és szabályozási vonalak a város összes területében véglegesen meghatároztassanak”.7S A városmérés általános és műszaki feltételeinek előkészítését, a felmérés ellenőrzését külön erre a célra létrehozott bizottság Kruspér István76 egyetemi tanár vezetésével végezte. A háromszögelést, a részletes felmérést Halácsy Sándor77 magánvállalkozó végezte. Halácsy elméletileg is foglalkozott felmérési kérdésekkel.78 Pest felmérését 1867 tavaszán kezdték meg és 1873-ban fejezték be. Külön felmérték az utcák területén fekvő közműveket, az összes telekhomlokzatot. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az általános szabályozási tervek elkészítése végett Buda, ill. Óbuda felmérését is elhatározta.79 Buda háromszögelési hálózatának elkészítésével a Pénzügyminisztérium a Magyar Királyi Háromszögméreti Számító Hivatal vezetőjét, Marek Jánost bízta meg. A részletes felmérést a Kataszteri Felmérés végezte 1870-1875 között.80 Óbuda felmérését 1874-ben kezdték meg az 1873-ban elkészült háromszögelés alapján. A részletes felmérést Sátory Antal, a szintezést Hoffman Ferenc vezette.81 Budapest első szabatos felmérése az 1870-es évek közepén befejeződött. E munkálatok eredményeinek alapján készítették el Pest, Buda és Óbuda üvegtáblákra ragasztott alaptérképeit, a „beltelkekről” 1:720, a „kültelkekről” 1:1440 méretarányban.82 A térképek az új helyrajzi számokon kívül tartalmazzák a telekkönyvi helyrajzi számokat és a házszámokat is. Minden parcellába bejegyezték a telkek hosszúsági és szélességi méreteit. Az eredeti üveglemezek szintezés nélkül készültek, a másolatokat — az 1874. évi megállapodás értelmében — az Államnyomda térképészeti osztályán nyomtatták.83 Az 1870-es években kiváló nevekkel találkozunk a fővárost térképező mérnökök között. Az első szintvonalas térképet Pestről az 1864-i szintezés alapján Dolecskó Ferenc vette fel és rajzolta, Budáról pedig Varsády Lipót készítette el 1870-ben. A fővárost térképező mérnökök közül kiemelkedik Halácsy Sándor, aki a főváros térképeinek szerkesztését modern és tudományos alapra helyezte. Első térképe 1867-ben jelent meg.84 Ezt követték Pest belterületét, illetve Pest „összes határát” ábrázoló térképlapjai. A múlt század hetvenes és nyolcvanas éveiben kiadott térképeken85 nyomon követhetjük a Fővárosi Közmunkák Tanácsa tevékenységének eredményeit, az új modem városrendezési elvek megvalósítását, a 2300 méter hosszú Sugárút, az 5000 méter hosszú Nagykörút megépítését, a Duna-part kiépítését. Az 1870-es évektől kezdődően a magyar térképészetnek igen jelentős műhelyévé vált az Államnyomda térképészeti osztálya. Péchy Imre 1872-től az Államnyomda igazgatója volt. Ö szervezte meg a nyomda térképészetét. Péchy első budapesti térképe86 1872-ben jelent meg. Ez a főváros egész területét ábrázoló első rétegvonalas térkép. A színes litográfia Kalász és Csepel, valamint Törökbálint és Cinkota közötti területet ábrázolja. Az Államnyomda másik nagy kartográfusa a múlt század utolsó negyedében Homolka József. Magyar- országot ábrázoló térképei mellett várostérképeket87 is szerkesztett. Péchy munkássága után Homolka nem sok újat adott. Érdeme, hogy a városképben bekövetkezett változásokat rögzítette. Homolka hozzáértő tevékenységének köszönhető a Budapest főváros sokszorosított tárlati [távlati] nagy térképe című, 1882-ben megjelent aprólékos, igen gondos munka.88 A térkép a főváros egész területét ábrázolja, telkekig részletes. A nyomdatechnika fejlődése lehetővé tette, hogy a közigazgatási, katonai, városrendezési térképek mellett mind nagyobb számban megjelenhessenek az iskolai oktatás, a tudomány, a közlekedés, az idegenforgalom céljait szolgáló térképek. A modem magyar térképészet kibontakozásához szükség volt egy önálló, tudományos műhely létrehozására. A már működő Posner-féle litográfiái intézetnek89 igen nagy érdemei voltak a magyar térképészet történetében, de szép kivitelű termékei ellenére sem tudta betölteni a tudományos intézmény szerepét. Az 1850-től működő Államnyomda térképészeti osztályának feladatköre nem terjedt ki a tudományos és iskolai térképek kiadására. 121
