A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Faragó Éva: Fővárosunk térképeinek áttekintése
Nagy előrelépést jelentett a hazai térképészet fejlődésében a Magyar Földrajzi Intézet90 életre hívása. Kogutowitz Manó 1890-ben alapította az intézetet, amely kezdetben a bécsi Hölzel Ede cég fiókvállalata volt. 1892-ben, Hölzel halála után, a budapesti intézet önállósította magát Kogutowitz és Társa néven. Kiadványaikkal az 1900-as évek elején hazai és nemzetközi sikereket értek el. Az intézet 1901-ben vette fel a Magyar Földrajzi Intézet nevet, amely hat évtizedig működött. Városmérési munkálatok a XX. században Budapest néhány évtized alatt modem fővárossá fejlődött, és európai mércével mérve is Európa nagyvárosainak sorába lépett. A Halácsy-féle felmérés térképei már nem tükrözték a város településszerkezetében bekövetkezett változásokat, a század elején működő nagy térképészeti intézetek az 1870-es években készült városmérés adatait használták fel. Az 1910-es években tervezett, a főváros egész területét átfogó felmérés nem valósult meg.91 Az első világháború után a Magyar Földrajzi Intézet mellett megalakult az Állami Térképészet, amely főleg katonai vonatkozású térképeket adott ki. A két intézeten kívül még a Posner-féle intézetben, a Klösz cégnél és számos, más kisebb litográfiái üzemben nyomtattak fővárosi térképeket. A Tanácsköztársaság leverése után, 1922-ben a Pénzügyminisztérium keretében megszervezték a Magyar Állami Térképészetet, amely 1938-ban Magyar Honvéd Térképészeti Intézet néven folytatta munkáját. Elsődleges célja az ország katonai térképekkel való ellátása volt, de kiadott, illetve szerkesztett iskolai atlaszokat, megyei és városi térképeket is.92 Budapest városfejlesztési programjának kidolgozásához az 1930-as években újabb alaptérkép elkészítésére volt szükség. A főváros felmérését a törvényhatósági tanács 1932-ben határozta el. A munkálatok előkészítésében és annak végrehajtásában Oltay Károly műegyetemi tanár szerzett kimagasló érdemeket. A Háromszögelő Hivatal 1932-ben Papp Gyula vezetésével megkezdte a háromszögelési munkálatokat, a- melyeket 1935-ben fejeztek be. A felmérési munkákra vonatkozó műszaki utasítás 4. pontja meghatározta, hogy ,,a térképezés 1:1000 méretarányban, alumíniumra ragasztott térképlapon történik, tetszetős kivitelben, biztosítva a rajzi felrakás pontosságának szélső határait”.93 A részletes felmérést 1937-ben kezdték meg Budán, északról dél felé haladva. Az első 15 évben a munkát különböző magánmémöki irodák végezték Oltay Károly vezetésével és ellenőrzésével. A második időszakban, 1952-től kezdődően a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalat végezte a felmérést. Az első periódusban elkészült a régi budai, sorrendben a III., IL, I. kerület felmérése. (A felszabadulás után Pest térképét egyszerűsített felmérés után készítették el az újjáépítéshez.) A második időszakban a még feltérképezésre váró terület — Nagy-Budapest megalakulásával — tetemesen megnőtt. A pesti oldalon időrendben a XVI., XIII., IV., XIX., IX.,X., XV., VI., 1960-tól a XX., majd a XVIII., XVII., XVI., ezt követően a XXI. és a XXII. kerület felmérése készült el. Az V., VII., és a VIII. kerület felmérésnél sajátos technológiai eljárást dolgoztak ki.94 Budapest síkrajzi felmérésével, a térképek elkészítésével a városmérési tevékenység nem szűnik meg. A felmérési anyagot a változásoknak megfelelően rendszeresen felújítják azzal a céllal, hogy a főváros alaptérképei mindenkor a város szerkezetének legfrissebb állapotát tükrözzék, a legújabb adatokkal segítve a jövő városának tervszerű fejlesztését, építését. A BUDAPESTI VONATKOZÁSÚ TÉRKÉPEK LELŐHELYEI A központi közigazgatási hatóságok — helytartótanács, kamara — szolgálatában álló mérnökök munkája révén többezer térkép jutott el a hatóságok levéltáraiba, majd ezekkel együtt az Országos Levéltárba, ahol nagymennyiségű anyag gyűlt össze. A fővárost ábrázoló térképek túlnyomó részét a budapesti közgyűjteményekben — elsősorban levéltárakban őrzik, de a nagy könyvtárakban, múzeumokban kialakított térképgyűjtemények anyaga is jelentős értéket képvisel. A további kutatások segítése érdekében célszerű ezek ismertetése. * 122 *
