A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Faragó Éva: Fővárosunk térképeinek áttekintése
1836-ban látott napvilágot Matkowitz szép kivitelű litográfiája.61 Egészen különleges helyet foglal el a magyar kartográfia történetében Kari Vasquez Pestről és Budáról készült hat lapból álló díszalbuma.62 Közvetlenül, az 1838-as pusztító árvíz előtt megjelent alkotás szemléltetően mutatja be a reformkori városépítés eredményeit. A térképlapokat kézzel színezett metszetek díszítik. A városrészeket magyar és német nyelvű felirattal és színezéssel, a művelési ágakat térképjellel és színezéssel jelöli. Az album első lapja címlap, a második Buda és Pest látképe gótikus keretben. A harmadik lap a város környékét, Káposztásmegyer és Csepel, Disznófő és Rákospalota közötti területet ábrázolja 22 keretképpel. A negyedik lap Buda térképe Farkasréttől a Dunáig 22 keretképpel díszítve. Az ötödik lap a Terézváros és a Lipótváros területét, a térkép szélén 16 városképpel ábrázolja. A hatodik lap a Ferenc-, a József- és a Terézváros térképe 16 keretképpel. Az album Bécsben jelent meg, a térkép metszetei művészi értékűek, Franz Weiss munkái. A Duna-szabályozással kapcsolatos munkálatok során már az 1830-as években számos térkép készült. Magyar mérnök, Vörös László63 szerkesztette a két város — reformkorból származó — egyik legérdekesebb térképét64, amely a Duna vízrajzi adatai mellett feltünteti az utcaneveket, a kerületek helyneveit. A Belvárost, a Terézvárost, a Váci út és környékét, a Margitszigetet, Buda és Óbuda északi részét ábrázolja az a kéziratos térkép65, amely Vörös László, Keller Ignác és Báthory István felmérései alapján készült. A Duna vízállására vonatkozó adatokat is rögzíti. Az újpesti határtól Albertfalváig, az Orczy kerttől Kiscell vonaláig terjedő területet ábrázolja az 1836-ban készített vízrajzi térkép.66 Az Országos Építési Igazgatóság színes kéziratos térképe67 feltünteti a Duna szabályozásának vonalát, sőt a folyó zátonyait is, de a városból csak a közvetlen partsávot. Pest első csatornázási térképét68 Keczkés Károly mérnök készítette el 1840-ben az Építési Igazgatóság megbízásából. A kéziratos térkép felölei a Vizafogó és a soroksári vám, a Városliget északi'pereme és a Duna közötti egész területet. Feltünteti az utcákba tervezett csatornákat is. Az 1838-as pesti árvízzel kapcsolatos térképek az árvíz okozta pusztításokat rögzítik. Az elpusztult épületekről statisztikát közölnek kerületenként69 A XIX. század elején rendszeres, központüag irányított városmérési munkálatokat nem végeztek. így a reformkorban készített térképekhez részben a korábbi, részben a magán kezdeményezésekből származó felmérések adatait használták fel. Az országos kataszteri felméréseket az 1849. október 20-i parancs indította el az Állandó Kataszter létesítésével. Ettől az időtől kezdve az állami földmérés — 1850—1856 között Földadó Idegien, 1856— 1894 között Állandó Kataszter elnevezés alatt — folyamatos volt.70 A rendszeres, országos földmérő munka ellenére a fővárosi kartográfia történetében az 1870-es évekig nem született kiemelkedő alkotás, csupán néhány magánkezdeményezésről tudunk. Pest város határát ábrázoló színes kéziratos átnézeti térképet71 Incze György készítette el 1850-ben. Elsősorban dűlőnevei miatt érdemel említést Palugyay Ignác és Lukács Ignác szerkesztésében, 1852- ben megjelent, a két várost és határát ábrázoló térkép.72 A Vasquez-féle térképhez hasonlítható Haeufler József ffistorische-topographische Skizzen von Ofen und Pesth című, 1854-es kiadású munkájának melléklete.73 A barna színben nyomott finom metszésű térképet a város látképei díszítik. Az 1860-as években egyre több és olcsóbb kiadású Pest-Budát ábrázoló térkép látott napvilágot. A kiegyezés körüli időszaknak legtermékenyebb térképésze Friewisz Ferenc74 volt. Számos Pestről készült kéziratos munkája ismeretes 1859-től. Sokszorosított térképei általában a Margitsziget és a Soroksári úti katonai kórház, valamint a Kerepesi úti temető közötti területet ábrázolják. Túlnyomó részben idegen- forgalmi, kereskedelmi igényeket elégítettek ki. A modern trigonometrikus városmérés és térképezés eredményei 1867-től a századfordulóig Az 1867. évi kiegyezés után a bankügy, a közlekedés, az ipar ugrásszerű fellendülése, majd a három város fővárossá egyesítése 1873-ban szinte korlátlan lehetőséget biztosított egy nagyszabású városépítési tevékenység kibontakozásához. A hihetetlen gyorsasággal megindult építkezésekhez, a várostervezéshez újabb, minden változást feltüntető alaptérképre volt szükség. 120
