A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Faragó Éva: Fővárosunk térképeinek áttekintése
Pest város tanácsa 1784-ben a városmérési munkálat elvégzésére és térképek készítésére Bállá Antallal48 , Pest vármegye mérnökével kötött szerződést. Bállá Antal, a XVIII. század kiemelkedő kartográfusa Pestet és Budát ábrázoló térképein olyan kartográfiai feladatokat oldott meg, amelyekre előtte nem vállalkozott senki. Telekről-telekre lábnyi pontossággal mérte fel a várost. A telkeken kívül az összes épületet megrajzolta, feltüntette a telekkönyyi számokat. 1785-ben készült el Bállá nagyszabású térképe49 Pest város külső határterületéről. A színes kéziratos munka Rákospalota és a Duna közé eső területet ábrázolja. A budai határról50 készített térképe a második világháború alatt megsemmisült. A soroksári Duna-ág és Cinkota határa közötti területet ábrázolja Bállá kéziratos határtérképe51, a- mely az 1780-as évek második feléből való. Bállá egyik legszebb, tartalmában és terjedelmiében legnagyobb alkotása az 1790 körül készített, Pest belvárosát és külvárosát igen részletesen ábrázoló kéziratos munkája.52 A város belterületén az egyes épületeket alaprajzban ábrázolja. Feltünteti a szőlőket, gyümölcsösöket, kaszálókat, mocsaras területeket, kőhídakat, hajómalmokat stb. Várostérképei mellett jelentősek Bállá vízrajzi térképei is. Az 1784-ben készített kéziratos alkotása53 a Dunát ábrázolja Buda középső része és Soroksár közötti területen. Részletesen megjelöli az egyes partszakaszok magasságát. Külön megjegyzéseket közöl a hajózásra vonatkozóan. Különféle pontozással tünteti fel a hajók hajózási irányát, a veszélyes zátonyokat, a beomló partokat. A szép, színes kéziratos lap — kivitelét, gazdag tartalmát és pontosságát tekintve — messze kiemelkedik vízitérképeink közül. Bállá Antal kéziratos pesti térképe alapján az 1804-ben készült kis méretarányú térképet54 Karacs Ferenc metszette. A Városliget keleti pereme, a Gellérthegy és a Margitsziget déli csúcsa között bezárt területet ábrázolja. Csak az utcahálózatot mutatja az utcanevek nélkül, római számozással. Bállá Antal térképei a XVIII. századi Pest-Buda településtörténetének elsődleges forrásai. Pest-Buda térképei a XIX. század elejétől a kiegyezésig A XIX. századi kartográfiára jelentős hatást gyakorolt a század elején megkezdett tervszerű városfejlesztés, a Duna szabályozása, a térképek kivitelezését tekintve, a nyomdatechnika fejlődése. Pest város tanácsa 1830-ban javasolta a Magyar Királyi Kamarának — egy minden változást feltüntető térkép szerkesztését szorgalmazva — Pest felmérésének végrehajtását.55 A munkálatokat 1840 augusztusában meg is kezdték, de alig egy év múlva a felmérés holtpontra jutott. A reformkorban a kéziratos térképek mellett egyre több, a két testvérvárost együttesen ábrázoló, a közlekedés, az idegenforgalom stb. igényeit szolgáló sokszorosított térképlap jelent meg. A litográfia elterjedésével a rézmetszéssel készült térképek helyébe — különösen a múlt század negyvenes éveitől — csaknem kizárólag a litográfia került. A reformkori térképek feliratai eltérően a korábbi latin nyelvűektől többnyire magyar—német, az 1840-es évektől kezdve túlnyomó részben magyar nyelvűek. A XIX. századi pest-budai várostérképek sorát Lipszky János munkája nyitotta meg. Az 1805-ben készült pillacsíkos domborzat ábrázolású kéziratos térképe 1810-ben nyomtatásban is megjelent.56 Hild János 1805-ben készített városrendezési térképe57 volt az alapja annak a tervszerű városépítési tevékenységnek, amely a reformkori Pest, a mai Belváros arculatát egységesebb utcahálózatával, impozáns tereivel kialakította. A térkép a Váci út elejétől a mai Üllői út és József körút kereszteződéséig, valamint a Dunától a Városligetig terjedő területet ábrázolja. Lipszky és Hild térképe után az első figyelemre méltó munka Tomola Ferdinánd kiadásában 1828- ban jelent meg.59 A szép kivitelű litográfia Csintalan József munkája, amely városrészek szerint utcajegyzéket is közöl. Blaschnek Sámuel, aki Schedius-szal dolgozott Magyarország térképén több térképlapot készített Pest-Budáról. Első német nyelvű munkája59 1830-ban, későbbi kiadásai 1831-ben, 1832-ben, magyar nyelven pedig 1835-ben60 jelentek meg. Magyar és német nyelven adták ki az 1830-as években a nagyközönség számára készült, közhasznú, átnézeti térképeket. 119
