A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Faragó Éva: Fővárosunk térképeinek áttekintése
ban található térképmellékleteket is regisztrálja. A Fővárosi Levéltár térképeinek katalógusa7 a Levéltár állományát tárja fel. Eperjessy Kálmán összeállításában a bécsi hadilevéltár magyar vonatkozású térképeinek jegyzéke8, Glaser Lajos szerkesztésében a karlsruhei gyűjtemények magyar vonatkozású térképanyaga9, valamint a Térképek 1936—194010 című összeállítások is tartalmaznak budapesti vonatkozású térképeket. Budapest helyrajzi történetének kutatása során számos — XVII-XVIII. századi térkép került nyilvánosságra a közgyűjtemények anyagából. A XIX. századi történészeink közül Römer Flóris11 volt az első, aki Pest város topográfiája12 , 1873-ban megjelent munkájához nemcsak a levéltári okmányokat, jegyzőkönyveket használta fel, hanem a telekkönyvek régi köteteinek adatait is összevetette a régi kéziratos térképekkel. Römer példája nyomán Nagy Lajos vette számba a topográfia céljára alkalmas összes forrásokat — térképeket, telekkönyveket, látképeket — felvázolva ezek felhasználásának tudományos módszerét.13 Nagy Lajos adta közre a pesti, a terézvárosi, a vízivárosi és a budavári telekkönyvi mutatókat és ismertetett néhány pesti és budai térképet a XVII. és XVIII. századi kéziratos térképanyagból.14 A magyar térképezés kezdete a XVI. században A hazai térképezés kezdete a reneszánsz korig nyúlik vissza. Levéltári kutatások igazolják azt a feltevést, miszerint a XVI. század előtt a mérési és a térképészeti munka hazánkban már közismert volt. Hivatalos szervek gyakran használták eredményeit. A jól ismert határjárások részben felmérési munkáknak feleltek meg, de kimondottan mérési munkákról is találunk rövid jelentéseket.15 Magyarország területét egységesen ábrázoló legkorábbi térképünket Lázár deák16 1510—1515 körül készítette, amelyet 1528-ban a szerző barátja, Tannstetter rajzolt át és Peter Apianus adott ki Ingolstadt- ban. A térkép keletkezési körülményei még nem tisztázottak, sőt a szerző, Lázár deák személyét is homály övezi. A kitűnő munka hosszú időn át nem talált követőkre, bár jól ismerték Itáliában, Ausztriában egyaránt. Lázár deák térképeinek adatait használta fel Wolfgang Lazius17 1556-ban megjelent térképéhez18, amely Magyarország leírásával, a török harcokkal foglalkozó munkájának mellékleteként látott napvilágot. Eredeti kézirata ismeretlen, fametszetben készült sokszorosított példányaiból nem sok maradt fenn. Megfigyeléseit Lázár deák térképére alapozta, de annak anyagát vetületileg eltorzította, így évszázadokon át téves kartográfiai fogalmakat terjesztett Magyarországról. 1571-ben Zsámboky János19 szerkesztette meg Magyarország térképét.20 Forrása szintén Lázár deák térképe volt, a nagy folyók folyásirányának ábrázolása még nála is pontatlan. Térképének jellegzetessége a névírása. Nemcsak magyarorsan írja a helyneveket, de magyar tájneveket is használ. Az ország gazdasági viszonyaira vonatkozó adatokat a háziállatok ábrázolásával illusztrálja. Zsámboky újabb térképe 1579- ben jelent meg Ortelius munkájában.21 A XVII. században Lázár deák térképéhez hasonló részletességű térkép nem készült. Sokáig a már meglevők felújítására, átmásolására került sor. Buda és Pest látképei, első térképei a XVII. században A törökkel vívott harcok során Magyarország — de főleg Buda és Pest — Európa érdeklődési körébe kerül. A hadszíntér állását, a török előrenyomulását, a hadműveletileg fontos területeket újabb és újabb kiadású térképeken tüntették fel, amelyek bizonyos hírközlő feladatokat láttak el. Jelentős szerepet kaptak az egyes városokról, várakról, erődítményekről — különösen Budáról és Pestről - készített látképek, ostromképek, helyszínrajzok, térképek. A XVII. század Európa-szerte a veduta-műfaj fellendülésének korszaka volt. A földrajzi ismeretek gyarapodása, a csillagászat fejlődése a kartográfiát is fellendítette. A pontosabb mérések lehetővé tették a térképkészítés tudományosabb módszereinek kialakulását, elterjedését. A látképek és helyszínrajzok mellett egy új műfaj kapott fontos szerepet — a madártávlati kép —, amelyen sok esetben már léptéket is feltüntettek. 116
