A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Faragó Éva: Fővárosunk térképeinek áttekintése
A törökkel vívott harcok idejéből a három városról készült látképek — a mintegy 400 ábrázolás2 2 — jelentős része leírás alapján, emlékezetből vagy a korábbi metszetek másolása vagy kiegészítése útján keletkezett. E tekintetben csak az 1684. és az 1686. évi ostrom hozott változást. A XVII. századi városábrázolások — Sibmacher, Zimmermann, Keller, Mattheaus Merian, a század végén Hallart, de la Vigne rajzai23 — a Dilich-féle24 metszetek alapján készültek. Wilhelm Dilich Ungarische Chronica... című, 1600-ban megjelent munkájában nyolc különböző nézetből . készült ábrázolás25 örökíti meg a XVII. századi Pest, Buda, Óbuda látképét. Közülük egyik madártávlati kép, amelyen már lépték is szerepel. A három várost ábrázoló metszetek szemléltetően mutatják a török megszállás alatti Pest-Buda kiterjedését, a pesti és budai városfalakat, a fennálló templomokat és az újonnan épült mecseteket. E metszetek alapján a város körvonalainak jellege, a jelentősebb középületek elhelyezkedése, a beépítettség mértéke bizonyos fokig megítélhetők, bár a lakóépületeket és az utcasorokat nem a tényleges állapotoknak megfelelően, hanem sematikusan ábrázolták. Az 1684. és az 1686. évi ostrom idején a legtöbb látképet és helyszínrajzot Hallart készítette el, Michel Wening26 bajor rézmetsző sokszorosításában. Leghitelesebb az a lap, amely a bajoroknak a Várpalota déli szárnya ellen intézett rohamát mutatja be a Gellérthegy felől. A 22 lapból álló sorozatnak értékes darabja egy keletről felvett alaprajz és három kisebb részletet — Óbudát, a Margitszigetet és környékét — ábrázoló helyszínrajz.27 Az 1686. évi események aktív résztvevője, hiteles szemtanúja, Luigi Ferdinando Marsigli nemcsak a várostrom eseményeit örökítette meg, hanem Buda nevezetesebb épületeit is összeírta. Különösen értékes Marsigli hagyatékában talált két török felírású térkép, amely bő jelmagyarázatokat tartalmaz.Török nevükön tünteti fel a budai vár kapuit, tornyait, bástyáit, mecseteit. A felmérés alapján készített térképek feljegyzései és rajzai még sok tekintetben kiaknázatlanok.28 Buda visszavívását követő időből számos kéziratos és sokszorosított alaprajzot ismerünk, ezek közül azonban csak kettő alapszik pontos mérnöki felvételen. Az egyik de la Vigne nagyméretű, hét részből álló rézmetszetű térképe29, amely elsősorban ostromkép, de az első mérethelyesnek tekinthető térkép. A Vár körvonala és Pest a tényleges helyzetnek megfelelően szerepel. A pesti oldalon határozottan felismerhető a későbbi Váci út és a Soroksári út vonala. A budai oldalon a Bem József utca vonalában a külváros fala, a Krisztina körút vonalában az Ördögárok látszik. Az ostromképen a Vár és a Víziváros csaknem a mai utcahálózatukkal szerepelnek. Rabatta vezérhadbiztos hagyatékából került elő Joseph Haÿ 1687-ben készített térképe30, amely a visszafoglalás idejéből a várbeli utcák, középületek és erődítményrendszer legpontosabb ábrázolása. A térképhez tartozó francia nyelvű mutató a házszámok után az egyes házak utcai homlokzatának hosszát lábmértékben adja meg. Ez a legrégebbi térképünk, amely híven tükrözi a vár középkori városszerkezetét. A városmérés kezdetei Buda 1686. évi visszavívása után Buda és Pest történetében az 1686-os esztendő döntő jelentőségű volt. A másfél évszázados török megszállás, a 75 napos ostrom a két városban mérhetetlen pusztulást okozott. Az ostrom után a győztes hadsereg mindenekelőtt a vár erődrendszerének helyreállításához látott hozzá. A katonai szervek mellett a polgári igazgatás érdekeit az udvari kamara képviselte, amelynek első rendű feladata volt az elnéptelenedett városok újból való betelepítése.31 A polgári közigazgatással kapcsolatos műszaki munkálatok nem az építkezésekkel, hanem a határ- és telekfelmérésekkel indultak meg. A kamara már 1688-ban elrendelte a budai határ felmérését, de a munka elvégzésére csak később került sor. így közel egy évtizedig a polgári lakosság és katonaság önkényesen, rendszer nélkül vette birtokába a szántókat, a budai szőlőket.32 Az új kamarai adminisztrátor, Kurcz János Ignác 1694-ben újból elrendelte a budai szőlők, majd 1695-ben a budai és a pesti városi telkek felmérését. Ekkor állították fel a kamarai adminisztráció telekkönyvi hivatalát.33 A két város 1705-ben a telekkönyvezés jogát is megkapta, így a felmérésekkel kapcsolatos ügyek végrehajtásai a tanács hatáskörébe tartozott. A telekkönyvezési rendszabály a földmérésre vonatkozóan is tartalmazott fontos adatokat.34 117
