A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1979-1980
Tóthné Tamás Éva: A prézensz gyűjtemény helye a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár rendszerében
kézikönyvtáruk lehetőségei szerint... A hazai könyvkiadás érdemi teljességét kell prézensz gyűjteményükben tartani, persze úgy, hogy ezzel ne csorbítsuk a mindig fontos kölcsönzési funkciót. Anyagi gond és gyűjteményszervezési gond ez egyszerre, melyek közül nagyobbnak az utóbbit érzem.” Valóban, a kézikönyvtári állomány kiegészítésére egy sor régebbi és újabb segédkönyv áll rendelkezésre, de az 1945 utáni irodalomról válogató, értékelő jegyzéknek csak az utóbbi években megindult „Könyvtári kis tükör” sorozat néhány eddig megjelent kötete tekinthető.1 2 Kontrollként igen jól használható művek, mivel az olvasók tájékoztatása szempontjából kulcsfontosságú, s emellett a könyvtárak számára elvileg beszerezhető műveket vettek fel a szerkesztők. A tájékoztatás kézikönyv-bázisa egyértelműen körülhatárolható, feladatot a már meglévő kézikönyvek kiegészítése adott. A megfelelő segédeszközök felhasználásával elkészült a dezideráta katalógus. Főként a régebbi kiadású referensz könyvek hiányoztak, amelyeket nehéz pótolni. Pl. Kemény Ferenc: Magyar pedagógiai lexikon 1933—34, Czuczor Gergely-Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, Schöpflin Aladár: Magyar színművészeti lexikon 1929—31, Új Idők lexikona stb. Minden különgyűjtemény, szakrészleg, szakosított tér egyik problémája, hogy a fontos kézikönyvek szerepeljenek minden egységben, tehát több példányos beszerzésük indokolt. A FSZEK hálózati rendszeréből adódó előnyöket hasznosítva több száz kézikönyv duplikálására kerülhetett sor. Valamennyi fontos kézikönyv pótlása még évekig tartó aprólékos munka lesz, az antikváriumok és egyéb források kínálatától függően. Az 1945 utáni magyar nyelvű könyvtermés leválasztása a kölcsönzési törzsanyagból történt, néhány alapvető szempont Figyelembevételével. Bekerültek a gyűjteménybe azok a művek, amelyek valamilyen szintű oktatási formában forrásanyagként hasznosíthatók. Többségük eddig is szerepelt az olvasótermi állományban, azonban szükségessé vált a fontosabb sorozatokat teljessé tenni. Pl. Gondolkodók, az Etikai gondolkodók, a Filozófiai írók tára, a Társadalomtudományi könyvtár sorozat köteteit stb. A színvonalas, irodalmi értéket képviselő sorozatok leválasztására is sor került, pl. a Magyar Hírmondó, a Magyar klasszikusok, a Magyarország felfedezése, Universum könyvtár stb. Egy-egy téma átfogó, összefoglaló irodalmának kiválasztásánál külön figyelmet kaptak azok a művek, amelyekben bőséges bibliográfia található az adott témáról. Gazdagítják az állományt a tankönyvek, egyetemi segédkönyvek, egyéb kiadványok, amelyeket az Uj Könyvek nem vesz jegyzékre, pl. Uj-és legújabbkori egyetemes szöveggyűjtemény 1—6. kötete, Bibliai atlasz, Imrédi-Molnár: Térképalkotás stb. Számítani lehet arra, hogy a vetélkedők, a tanulmányi versenyek irodalma, a nagyon keresett, előjegyzett művek egy példánya — átmeneti megőrzésre — mintegy „mozgó” állományt képezve kerülnek a prézensz gyűjteménybe. Ide tartoznak majd azok a művek is, amelyek új szakterületekről az első publikációk, ezeknél a megőrzés addig tart, amíg a témából összefoglaló mű nem jelenik meg. Nyelvi és irodalmi részleg A prézensz gyűjtemény szakosított tere, szakrészlege teljességre törekvőén gyűjti az 1945 után magyar nyelven megjelenő közművelődési szintű irodalomtörténeti é' kritikai, valamint nyelvészeti műveket. Ehhez szépirodalmi rész kapcsolódik, amely a magyar klasszikus írók és költők műveinek kritikai kiadásait, a magyar irodalmat reprezentáló antológiákat, életmű sorozatokat, szöveggyűjteményeket, szemelvénygyűjteményeket stb. tartalmazza. Hálózati feladatmegosztásból kündulva itt kapnak helyet a mai magyar költők és színműírók művei. 1981 elejétől a központ megküldi a beérkező kötelespéldányok közül a fenti irodalmat. A világirodalomból a referensz szolgáltatáshoz szükséges alapvető művek kerülnek a gyűjteménybe. Természetesen nem hiányozhatnak a különböző szintű oktatáshoz szükséges kötelező olvasmányok sem. A nyelvi és irodalmi gyűjteményhez kapcsolódik az audio-vizuális részleg. Irodalmi és nyelvtanulást segítő lemezek, kazetták, rádiófelvételek, diaképek, képkivágatok képezik majd az állományát. 112
