A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1977-1978
Berza László: Tervezet a "Budapest története képekben, 1493-1980" c. várostörténeti képbibliográfia tematikájához
TERVEZET a „Budapest története képekben 1493—1980” c. várostörténeti képbibliográfia tematikájához A nyomtatásban megjelent illusztrációk, képmellékletek, táblák stb. a szöveges anyagot gazdagítják és ahhoz hasonlóan vallanak a táj, a lakóhely múltjáról, jelenéről, fejlődéséről. A kép a múlt megismerésének egyik eszköze, a képi ábrázolás jelentősége napjainkban mindinkább nő és forrásértékű eszköze lett a helytörténet, művészettörténet és más tudományok művelőinek. A metszetek, grafikák, fényképek stb. segítik az életmód, a gazdasági élet kutatóit, jelentős példatárai a néprajz, népélet, népszokások, viselettörténet, sporttörténet, lakáskultúra stb. iránt érdeklődőknek. Igen változatos formában segítik a közművelődési feladatokat, hiszen a tematikusán rendezett képlelőhely bibliográfia /továbbiakban képbibliográfia/ jól szolgálja a könyvkiadást, filmgyártást, az iskolai oktatást, segíti a televízió, a hírlapok, folyóiratok munkáját és mindenfajta egyéb ismeretterjesztést, hasznos a honismereti mozgalom résztvevőinek és valamennyi olvasónak, aki a lakóhely múltját tanulmányozza. Tudjuk, hogy a táj, a városkép változása napjainkban fölgyorsult. Az ipar városformáló, a mezőgazdaság táj formáló ereje, a különböző építészeti stílusok változása képeken mind megörökíthető, ezért nemcsak a történelmet idéző régi metszetek és képek föltárása, hanem napjaink eseményeit, városképeit stb. megörökítő ábrák gyűjtése is fontos könyvtári feladat. A képkutatást a jeles hazai történészek, művészettörténészek, iko- nográfusok már a múlt században művelték. Munkásságuk eredményeként életművek, tájak, gyűjtemények, vagy városok képanyaga került együvé. A városképek forrásértékét ismerte föl Römer Flóris régész, művészet- történész is, aki az 1870-ben közreadott könyvében Pest-Buda leírására vállalkozott és művében arról ír, hogy a város története nem lehet teljes a képek ismerete nélkül. Szándékában állt valamennyi Pest-Budát ábrázoló rajzot és metszetet, mint a múlt megismerésének elsőrendű forrását föltárni és közreadni. Elgondolása nem valósult meg, de a képi ábrázolásról írt megállapításai máig is helytállóak. Hasonló szándék vezette Bubics Zsigmondot, aki a magyarországi vonatkozású metszetek ösz- szeírására és ismertetésére vállalkozott. Szerény kiadványa szakmailag több okból is kifogásolható, a várostörténeti kutatóknak azonban hibáival együtt is mindmáig jó segédeszköz. A főváros történetére vonatkozó metszetek, ill. rajzok ismertetése a legteljesebben Rózsa György: Budapest látképei /1493-1800. 111. Har- sányi József-Karáth István-Petrás István. Bp., Akad.K. 1963./ c. könyvvében található meg. A könyv előszavával, jól rendezett anyagával, az egyes metszetek részletes leírásával, jegyzeteivel és bibliográfiai apparátusával a képkutatással foglalkozó könyvtárosok segédkönyve. Az említett és a föl nem sorolt hazai és külföldi ikonográfiái munkák általában egy-egy téma föltárására vállalkoztak, de egy város, vagy megye teljes képanyagának összegyűjtésére még nincs példa. 97
