A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1977-1978
Berza László: Tervezet a "Budapest története képekben, 1493-1980" c. várostörténeti képbibliográfia tematikájához
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest-gyűjteményében több évtizede folyik a fővárosra vonatkozó nyomtatott képanyagok összegyűjtése, kartotékozása, tematikus rendezése és - az érdeklődésre való tekintettel - nyomdai előkészítése. A gyűjteményben az országos és fővárosi lapok, folyóiratok, egyéb periodikák, valamint a hazai és külföldi kiadású könyvanyag várostörténeti adatainak teljes föltáró rendszerében a következő nagyobb kartotékok, katalógusok, bibliográfiák épülnek naprakészen:- Várostörténeti bibliográfia /А hét kötetes Budapest Története Bibliográfia kiegészítése./- Életrajzi és arckép-katalógus /А születés, munkásság, vagy egyéb módon a fővároshoz kötődő személyek adattára./- Képbibliográfia- Kronológia- Budapesti vonatkozású szépirodalmi művek bibliográfiája A képbibliográfia tehát a sokrétű adatgyűjtő munkának töredéke csupán. Megismeréséhez, kialakulásához szükséges egy rövid visszapillantást vetni a múltba. A korábbi évtizedekben főleg a 16-18. századi könyvek, periodikák és más dokumentumok metszetanyagát tárták föl, de rögzítették az 1890- es évektől mind nagyobb számban megjelenő fényképeket is. A néhány ezer cédulából álló kicsi adattár már így is hasznos segédeszköze volt a tájékoztató munkának. A képbibliográfia továbbfejlesztése és nagyobb méretű kiegészítése 1955-ben kezdődött, amikor a Fővárosi Tanács a létszámában megerősített Budapest-gyűjteményt a Budapest Története Bibliográfia elkészítésével bízta meg. A fővárosi vonatkozású adatok keresése közben mind nagyobb mennyiségben került elő értékes képanyag, amely - az eredeti elképzelés szerint a bibliográfiában elszórtan jelentkezett volna. Ehelyett azonban önálló képbibliográfia kialakítása látszott elfogadható megoldásnak, amely 50.000 kötet és 1100 féle folyóirat átnézése után 20.000 tételre szaporodott, és abban már a kurrens folyóiratok és könyvek képanyaga is bekerült. A tematikailag és mennyiségében bővülő képbibliográfiában tehát a metszetek és rajzok mellett a fényképek is helyet kaptak. Az összegyűlt anyag még nem volt egységes. Hiányzott az előre megtervezett és átgondolt elveken alapuló tagolás, érezhetően ötletszerű volt a tematikai csoportosítás. Bizonytalan volt a gyűjtés tárgya és mélysége és hiányzott a formai egységet biztosító címleírási szabályzat és rövidítési jegyzék is. Az annotációk a megengedettnél szubjektivebbek voltak. A kép tartalmát egyáltalán nem, vagy csak részben tárták föl. Nem rögzítették a kép méretét, minőségét, műfaját /metszet, fénykép, rajz stb./, elmaradtak a kép azonosításához szükséges jelzetek, a kép alkotójának neve vagy szignója. Az így feltárt adatok tehát ismét csak szigorúan belső használatra voltak alkalmasak. A képbibliográfia kiegészítésére és rendezésére 1974-ben került sor. A munka megkezdése előtt meg kellett állapítani, hogy milyen forrásanyagból került ki az eddig gyűjtött cédulamennyiség, melyek azok a könyvek, folyóiratok, és egyéb dokumentumok, amelyeknek illusztrációi hiányoztak. Nem csupán más könyvtárakban, hanem a Budapest-gyűjteményben is bőven akadt olyan könyv és folyóirat, amely korábban a földolgozó figyelmét elkerülte. Az időközben föllelt folyóirat-évfolyamok és új szerzemények mellett a gyűjtemény közel egy évtizedes gyarapodását kellett föltárni. A 20.000 darab képcédula "kiegészítésére" három év alatt újabb 90.000 készült el. Munka közben szerezték meg a bibliográfusok a szükséges szakmai ismereteket, hiszen bizonyos mértékű művészettörténeti jártasságot igé98
