A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Berza László: Budapest-gyűjtemény
dikák. Hozzáférhető a Magyar Hírmondó (pozsonyi) a Magyar Kurír (bécsi) majd a reformkor számos hazai vagy külföldi kiadású irodalmi, társadalmi és politikai lapja. Az 1860- as évek végén kiadott folyóiratok gyarapítása már válogatva történik. Az 1800 -as évek második felétől kezdődően gyorsan szaporodó élclapok csaknem hiánytalanul megtalálhatók. A jelentős budapesti adatokat tartalmazó kurrens folyóiratok gyarapítása ma is gondosan történik. A művészeti, tudományos, gazdasági, iskolai, kerületi stb. lapok, folyóiratok többsége előfizetés útján kerül a gyűjteménybe. Részben előfizetés útján, részben a kötelespéldányból gyarapodik a több mint négyszáz féle újságból álló üzemilap-gyűjtemény. 35.000 darab a szöveges vagy illusztrált plakátok száma. Általában csak a budapesti vonatkozású- ak találhatók meg, kivétel a tanácsköztársasági (12) és az első világháborús anyag, amelynek kiegészítése - a kialakult gyakorlat szerint - teljességre törekedve történik. A napjainkban megjelenő plakátok elsősorban a kötelespéldányból szerezhetők be, de szórványosan magángyűjtőktől is, akiktől még mindig értékes dokumentumok kerülnek elő. Az évi plakátgyarapodás kb. 1500-2000 darab. Feltárásuk fényképkatalógussal történik, vagyis minden plakátról két darab 9x13 cm-es fénykép készül, amelyből az időrendi és szakkatalógus épül. A fényképek hátoldalán található a plakát néhány legfontosabb adata. Az 1950- ig Pest megyéhez tartozó települések ún. peremkerületi lapjai csaknem teljesen hiányoznak a gyűjteményből, mert a korábbi gyűjtőköri kódex a gyűjtőterületet szigorúan Budapest akkori határain belül állapította meg. Ezek pótlása folyamatosan mikrofilmen történik. A kisnyomtatványok egy része - kb. 6000 db - az úgynevezett „régi”, vagyis a nyomdák államosítása (1948) előtti időből való. A Szabó Ervin Könyvtárban használatos decimális rendszerben tárolt anyag további gyarapítása már csak szórványosan, magánosoktól történik. Különösen értékes a 2200 darab 1848- as kisnyomtatvány. (13) Az 1948 után mind nagyobb mennyiségben megjelenő kisnyomtatványok szinte kizárólagosan a kötelespéldány szolgáltatásból származnak és a szövegük, kiadójuk vagy szerzőjük alapján történik a kiválogatásuk. A várostörténeti információkat tartalmazó meghívók, tájékoztatók, reklámnyomtatványok, gyászjelentések stb. tárolása nyolc főcsoportban, azon belül időrendben történik. Az új kisnyomtatványokból az évi gyarapodás átlag 9000 darab. A gyűjtemény fontos része volt a több mint 600 darabból álló metszet- anyag, amelyet a gyűjtőköri leírás szellemében gondosan gyarapítottak. 1950 -ben a felügyeleti szervek utasítására valamennyit a Budapesti Történeti Múzeumnak kellett átadni, ahol másod - és harmadpéldányként vették állományba. Ezzel az intézkedéssel nem csupán a Budapest -gyűjtemény állományába szervesen beépülő dokumentumgyűjteményt szakították ki, hanem az ott található 16., 17. századi könyvek egy részét is megcsonkították, ugyanis a korábban azokat illusztráló metszeteket is elvitték! A gyűjteményben őrzött térképek (14) száma közel 700 darab. Ezek közt találhatók a nyomtatott várostérképek, közigazgatási, közlekedési és városépítési térképek, valamint városrendezési közmű- építési vázlatok és tervrajzok. Különösen érdekesek a külföldi kiadású könyvekben a török -kori Pest - Budát ábrázoló illusztrációk, amelyekben iegykorú térképmetszeteken', az 1686 -ban ostromlott Buda védelmi rendszere, katonai erődítményei láthatók. Akad néhány Magyarországot ábrázoló 16. századi térkép is. (15) Említésre méltó Bállá Antal (16) két darab — a Csepel-szigetet, illetve a Duna-Tisza közötti területet ábrázoló — kéziratos térképe vagy az 1810 -ben megjelent Lipszky János (17) által készített térkép, amely évtizedeken át a pesti és budai térképészet alapja volt, sőt maga Hild János is felhasználta városrendezési tervéhez. A reformkorban készült térképeken már magyar nyelvű feliratokat találunk. Közülük legbecsesebb Tomola Ferdinánd és Carl Vasquez munkája. Az idők folyamán elavult és csupán történeti értéket képviselő térképeket újabbak, modernebbek váltották fel. Pest -Buda korszerű felmérése is mindinkább időszerűvé vált. A háromszögeléssel, lejtmé91
