A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Berza László: Budapest-gyűjtemény
réssel történő nagyszabású munka 1868-ban indult meg. Pestet Doletsko Ferenc (18) és Halácsy Sándor, Budát Halácsy Sándor és Varsády Lipót térképezték fel. A gyűjteményben megtalálhatók a felmérések üvegre rajzolt szelvényeiről készült másolatok. Az 1880 -as és 1890 -es évekből származó térképeken a Fővárosi Közmunkák Tanácsa városrendező törekvéseit és eredményeit lehet nyomon követni. Bőségesen dokumentálják a Sugár út (Népköztársaság útja), a Nagykörút építését, a dunai rakpartok kiépítését és a régi Belváros rendezési tervét. Az 1890 -es évekből vannak olyan közlekedési térképek, amelyeken együtt látható a ló vasút, a villamosvasút, az omnibusz és a földalatti nyomvonala. Az 1900 -as évek elejéről származó idegenforgalmi térképek mellett nagy számban vannak közigazgatási, városrendezési térképek. A legmodernebb nyomdatechnikával előállított dokumentumok és a mai városfejlődést reprezentáló munkatérképek is mind megtalálhatók. Nem csupán az önállóan megjelent térképek gyűjtése folyik, hanem a könyvekben és folyóiratokban található rejtett térképek feltárása is folyamatosan történik. Fiatal, de igen gyorsan fejlődő részleg a képgyűjtemény, amelyben 50.000 fénykép található. Az eredeti felvételekből álló várostörténeti anyag csupán kis részében párhuzamos a képkatalógusban — folyóiratokból és egyéb nyomtatványokból - feltárt képekkel. A gyűjtés 1957-ben kezdődött meg és az állomány egy része magánosoktól, nagyobb hányada az MTI Fotószolgálattól származik. Abban az esetben, ha egy bizonyos városképi változás rögzítése sem magánosoktól, sem az MTI -tői nem várható, külön megbízott fotós készíti el a szükséges képet. Az első óbudai szanálások előtt pl. a bontásra ítélt házakról felvételek készültek, amelyek ma már egyedülálló dokumentumai a régi városrésznek. A nagy gyűjtemény sok értékes fényképe között is különlegesen becsesek a Klösz György által készített fölvételek (19), amelyek az 1800 -as évek végén és az 1900 -as évek elején készültek. A fényképgyűjtemény anyagáról nem készül katalógus. A képeket három méret szerint tematikus csoportosításban tároljuk. A tematikus bontás jó, de nem teszi lehetővé valamennyi - a képen látható - információ feltárását. Az olvasószolgálat tapasztalatai szerint a fényképgyűjtemény elsőrendű forrásanyag, amelynek használata nélkül elképzelhetetlen a városképi változás, életmód, viselettörténet stb. nyomon követése. Az újságszelvény -állomány egyidős a Budapest -gyűjteménnyel. Gyűjtését már Szabó Ervin fontosnak ítélte és kötelezővé tette az 1867 -es kiegyezés után rohamosan fejlődő fővárosi vonatkozású sajtóinformációnak visszamenőleg történő összegyűjtését is. A mai gazdag újságkivágat -anyagnak a Fővárosi Levéltártól átvett (20) és néhány magángyűjtőtől vásárolt rész az alapja. Már az 1910 -es években működött a „Figyelő ’ szolgálat, amely a mai Sajtófigyelőhöz hasonló feladatot látott el. Természetesen a 20. század első évtizedeiben megjelenő lapok és folyóiratok számának növekedésével mind több lett az újságkivágat, amelynek ésszerű rendezését el kellett végezni. Az 1910 -es évek végére kialakult az egységes budapesti újságszelvény -gyűjtemény, amelynek gyűjtési elvein, feldolgozási és tárolási módszerein később alig kellett változtatni. Az ETO -rendszerben osztályozott és tárolt szelvénytömeg könnyen áttekinthető. A 60 -70.000 darabra tehető anyag fejlesztése ma is folyamatosan történik. A gyarapodás és feldolgozás ütemét a hetenként beérkező — 276 sajtótermékből kivágott és megküldött - szelvények mennyisége határozza meg. A lapkivágat gyűjteménynek kiküszöbölhetetlen hibája, hogy az első válogatást a Sajtófigyelő munkatársai végzik eléggé önkényesen. Sok az általuk fölöslegesen küldött cikk, ugyanakkor sok hasznos cikk kivágása nem történik meg. Mivel egyelőre jobb megoldás nincs, változatlanul a Sajtófigyelő kedve és kénye szerint növekedik az állomány. Sajnálatos módon a századeleji anyag igen gyorsan pusztuló és a porladó állomány megőrzése, illetve tartósítása nagy gondot okoz. 92
