A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Gálné Ballagi Ágnes: Fiatalok olvasói portréi a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban
Mindez a könyvtáron belüli személyiségformálás lehetőségét segítette. Ebben közrejátszott, hogy a vizsgálatban résztvevők körében jó volt az interjúk visszhangja, szívesen vették a könyvtárosok érdeklődését, a feltett kérdéseken túl is sok mondanivalójuk volt kulturális fejlődésük, környezetük problémáiról. Természetesen a feldolgozásba csak a pontos adatok kerültek be, hogy nyert anyagunk lehetőség szerint hiteles legyen. A módszer időigényes, ezért nehéz az olvasók nagy számára kiterjeszteni, azonban időről időre feltétlenül haszonnal alkalmazható, részben kontrollálni a fejlődést, részben a fiatalok ízlésének jobb megközelítésére. A portrék összegezése, olvasói típusok A hálózat 15 könyvtárában véletlenszerű kiválasztással 15—60 olvasó portréjához gyűjtöttek anyagot az adott korosztályból. 322 portrét összesítünk, néhány főbb adatból típusonként a jellemző vonásokat értékeljük. A portrékat a felmérést végző könyvtárosok készítették a vázlat alapján. A megírásnál, az olvasó minősítésénél a kérdőívekre és a régebben és újabban olvasott könyvek teljességére építettek. A vázlat 10. pontja sorolja fel azt a 6 féle lehetőséget, amelyet mint előfeltevést fogalmaztak meg a vázlat készítői abból a szempontból, hogy „Milyen funkciót tölt be az olvasó életében az irodalom?” E típusba sorolás a megadott vázlat e szempontjai szerint történt. A csoportok a vizsgálat menetközbeni tapasztalatai és elvi meggondolások alapján körvonalazódtak — azonban mindenképp előfeltevéseknek tekinthetők — a számszerű összegezés feladata, hogy néhány lényeges momentum segítségével verifikálja azokat. A módszer jobb megismerése és a későbbiek világosabbá tétele érdekében mellékeljük a portré teljes vázlatát. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 1. Az olvasó adatai (nem, kor, foglalkozás). 2. Az olvasott könyvek számszerű értékelése. Abszolút számban és a táblázat szerinti százalékok kiszámítása. 3. Fedik-e és mennyiben a kérdésekre adott válaszok az olvasott könyvek jellegét és színvonalát? 4. Milyen mértékben szerzi be olvasmányait más forrásból és milyen típusúakat? 5. Mióta olvas folyamatosan (könyvtári tagság története, olvasás elkezdéséről mondottak alapján)? 6. Rendszeresolvasó, vagy alkalmilag jár a könyvtárba? 7. A könyvkiválasztás módja tudatos-e vagy spontán, milyen tényezők befolyásolják? (Kialakult esztétikai szempontok vezetik-e, vagy egyéb pl. tematikai stb.) 8. Vannak- e az olvasással kapcsolatban előzetes követelményei? (Naiv elvárások; pl. cselekvésigény, happy end, szerelmes téma stb. Teljesebb esztétikai igény: reális ember- és társadalomábrázolás, intellektualitás, stílus stb.). Van- e előnyben részesített műfaja? Tesz- e különbséget az értékes és nem értékes irodalom kedvelésében? 9. Milyen olvasási szokások jellemzik? Mikor olvas, (mindig olvas- e) egy vagy több könyvet egyszerre, mindent végigolvas- e, megnézi-e a végét? Lehet-e ebből valamilyen következtetést levonni? 10. Milyen funkciót tölt be az olvasó életében az irodalom? a) egyszerű, igénytelen szórakozás (nem emlékszik szerzőre, nem érdekli a szerző személye, kritikát nem olvas, csak a cselekmény érdekli stb.). b) A válaszok és az olvasmányok magasabb fokú törekvésekre utalnak. Ismeretszerzés, művelődési igény. (Dokumentumok, tényanyag iránti igény stb.) 184
