A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Király Lászlóné - Szőke Tiborné: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatának fejlődése 1970-1975
Az a tény, hogy az ország iparának megközelítően egyharmada a fővárosban összpontosul, felhívja arra a figyelmet, hogy Budapesten — más területekhez és településekhez hasonlítva — méginkább egységben szemléljük a tanácsi és szakszervezeti könyvtárak tevékenységét és biztosítsuk a két közművelődési hálózat összehangolt és szervezett együttműködését. Nem hagyható figyelmen kívül továbbá, hogy zömmel Budapesten vannak az országos nagy tudományos és szakkönyvtárak, ill. dokumentációs központok, amelyek azonban úgyszólván kivétel nélkül a belső városmagban helyezkednek el. MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK, SZERVEZETI HELYZETKÉP A központi könyvtár és a hálózat tényleges fenntartási költségeinek együttes összege az 1970. évi 28 500 000 Ft- ról 1975- ben 46 012 000 Ft- ra emelkedett. A fenti összegekből 1970- ben a béralap 11 501 505 Ft, 1975- ben pedig 17 913 000 Ft volt. A továbbiakban a hálózatra, ill. a közművelődési funkciókra vonatkoztatottak az adatok és az értékelések. A könyvbeszerzésre fordított összeg 1970- ben 4 532 776 Ft, 1975- ben pedig 7 508 323 Ft volt. A karbantartásra fordított kiadások alakulása: 1970. 1971. 1972. 1973. 1974. 1975. 3 213 000 2 388 000 2 301 000 3 061 000 3 080 000 4 282 000 Az előbb csökkenő, majd fokozatosan emelkedő tendenciát mutató karbantartási költségek az egész ötéves terv során egészében azonos nagyságrendet tükröznek. 1975- ben nominál értékben 33,3 százalékos emelkedést mutattak. A jelen helyzet reális megítéléséhez nélkülözhetetlen bizonyos vázlatos visszatekintés öt év, sőt a korábbi időszak néhány jellemzőjére is. Az elmúlt évtizedben 1969- tői kerülhetett sor a kerületi könyvtárak nagyobb arányú felújítására, tatarozására. Tükrözi e tényt a megelőző ötéves ciklus karbantartási összegeinek alakulása: 1965. 1966. 1967. 1968. 1969. 1970. 295 000 368 000 418 000 331 000 2 970 000 3 213 000 A IV. ötéves terv időszakára jellemző a hálózat meglévő egységeinek egy olyan rekonstrukciója, amely a korábbi karbantartó és javító tevékenységtől minőségileg és mennyiségileg egyaránt eltér és amely immár elodázhatatlan volt. Ellentmondásos helyzetet okozott viszont, hogy — bár az egyszerre jelentkező szükségletekhez mérten nem volt elégséges a ráfordítás, még kevésbé a rendelkezésre álló kapacitás — a felújítási munka átmenetileg (gyakorlatilag az egész ciklusban) szűkítette a könyvtári szolgáltatások volumenét a FSZEK hálózatában. 1975- ben a korszerűsítéssel kapcsolatos zárva tartás éppen a legnagyobb könyvtárakat érintette. Az 1971-75- ös időszakbeli fejlődés ellentmondásosságát továbbá fokozta az a körülmény, hogy időbeni fáziseltolódás mutatkozott a fejlesztés tekintetében. Jelentősebb fejlesztésre a tervciklus második felében került sor. A 60- as évek végén a könyvtár vezetősége a Könyvtártudományi és Módszertani Központ illetékeseivel együttműködve és velük egyetértésben megfogalmazta már a központi könyvtár új funkcionális tervére és a részleges felsőfokú nagy könyvtárak, Ш. regionális központok létrehozására vonatkozó elvi szempontokat és elképzeléseket. Ezzel párhuzamosan a konkrét tervezési munkák is el114
