A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Király Lászlóné - Szőke Tiborné: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatának fejlődése 1970-1975
kezdődtek. A Fővárosi Tanács VB 1972 augusztusában hozott határozatot a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár komplex távlati tervének, valamint a központi könyvtár épületének bővítésére vonatkozó programterv elkészítéséről. Ebben az időszakban indult meg néhány kb. 1500 nV alapterületű könyvtár tervezése. (Kőbánya, Kelenföd, Újpest, újpalota). Ezek közül 1975- ig egy könyvtár kezdhette meg működését; ez Kőbányán, a Pataki István Művelődési Központban kapott helyet. A szolgáltatások jellegét tekintve nagy jelentőségű minőségi fejlődés szakaszát nyitotta meg ez a könyvtár, mely potenciálisan már ma is egy részleges felsőfokú nagy Könyvtár funkcióját képes betölteni. A közeljövőben, 1977 végére várható Kelenföldön ugyanilyen nagyságrendű könyvtár megnyitása. Az alapterüiet bővítése és a szolgáltatások fejlesztése terén nagyobb lehetőséget nyújtanak azok az 500—800 m^ alapterületű új épületek, amelyek néhány, korábban nyomorúságos helyzetben levő peremKerületi könyvtár korszerűbb elhelyezését biztosítják. Ezek tervezése is megindult a tárgy- időszakban, (Soroksár, Csepel- Királyerdő, Kispest, Pestlőrinc,) sőt közülük a soroksári 1973- ban 480 ггЛеп, a csepeli pedig 500 m^-en 1975- ben meg is kezdte működését. Fonotéka, olvasóterem, kiállítóterem jelzi a könyvtárakban a szolgáltatások bővülését. A szükségesnél kisebb alapterülettel ugyan, de új gyermekkönyvtár nyílt 1972- ben a Marczibányi téri Ifjúsági Házban, а II. kerületben, amely általában is, de gyermekkönyvtárak tekintetében különösen a rosszul ellátott kerületek közé tartozik. Új fiókkönyvtár nyílt 120 m^—en 1974- ben az Egyesült Izzó lakótelepén. A korábbinál megfelelőbb és nagyobb alapterulettel rendelkező helyiségben — egy szolgáltatóházban — kapott helyet a IX. kerületi Gubacsi úti fiókkönyvtár. 1973- ban Kezdte meg működését a bibliobusz a főváros küenc peremkerületében, 13 állomáshelyen, s ezzel addig teljesen ellátatlan területeken sikerült biztosítani a .'D-típusú szolgáltatást. A tanácsi Könyvtárak alapterülete a tervidőszak során — azaz 1970-től 1975 végéig — összesen 1422 m2-rel növekedett. A kerületi hálózat teljes audiovizuális eszköztára 1970-ben együttesen 74 db-ból állt. 1975-ben mär 234 különféle audiovizuális eszköz szolgálta az érdeklődőket. Az egyes eszközök száma a szükséglethez mérten még mindig nem kielégítő és az ellátottság mértéke könyvtáranként egyenetlenséget mutat, de pl. a magnetofonok ill. magnós rádiók száma 1970- hez képest 9 db- ról 51- re, a lemezjátszóké pedig 11 db- ról 56- ra emelkedett. Itt említjük meg, hogy a könyvtári dolgozók munkakörülményeit hivatott könnyíteni a hálózatban lévő 25 hűtőszekrény, amelynek beszerzésére nem utolsósorban a nőpolitikái határozat megvalósítása érdekében került sor. (1970-ben még egyetlenegy sem volt belőlük.) A Központi könyvtár köré centralizált hálózatot 89 önálló szolgálati hely alkotja. Közülük 24 hatéves kortól látja el az olvasókat, ezek az ún. vegyes könyvtárak* 16 csak a 14 éven felüliek, 18 pedig a 6-14 évesek számára biztosít szolgáltatásokat. A kerületi könyvtáraknak további 31 fiókkönyvtáruk is van. A budapesti tanácsi könyvtárhálózatnak sajátos tagjai az 1960- as években kialakult önálló gyermekkönyvtárak, melyek létrejötte új fejlődési szakaszt nyitott a gyermekkönyvtári szolgáltatásban. Olvasóteremmel 22 könytár rendelkezik, helyben olvasási lehetőség — bár szűkösen — csaknem minden könyvtárban van. 1970- ben a központi könyvtáron kívül egyetlen olyan könyvtára sem volt a tanácsi hálózatnak, amely az „A” vagy „в” típusú normatíváknak mindenben megfelelt volna. A budapesti tanácsi könyvtárak, (abból következően, hogy kis alapterületen igen nagyszámú olvasót látnak el) valójában az alapelvek és követelmények szerint megszabott típusok egyikébe sem sorolhatók be. Viszonylagos megközelítéssel az alábbiak szerint csoportosíthatók a hálózat könyvtárai: 115
