A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár évkönyve 1974-1976
Király Lászlóné - Szőke Tiborné: A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár hálózatának fejlődése 1970-1975
Az 1974/75-ös tanév elején mintegy 48 ezer volt a felsőfokú intézményekhallgatója,99 ezer a középiskolás tanulók száma. Dolgozók esti középiskolájában tanultak kb. 53 ezeren és szakmunkásképzésben vettek részt 34 ezren. Egyes kerületek állandó és lakónépességének számában öt esztendő alatt tíz-, húsz-, harmincezres nagyságrendű változás történt. A III. kerület lakosainak száma például ez idő alatt 77 496-ról 108 200- ra, a XI. kerületé 151 205-ről 172 200-ra, a XIV. kerületé 134 149-ről 178 800-ra, a XV. kerületé 61 168-ról 116 800-ra nőtt. A VI. kerületé 86 816-ról 77 800-ra, a VIII. kerületben 133 588-ról 120 300-ra, a IX. kerületben 107 566-ról 98 800-ra csökkent. A felsoroltakon kívül is úgyszólván mindenütt többezres változás jött létre a népesség számában. Ennek megfelelően kerületenként lényeges társadalmi, foglalkozási átrétegeződés is végbemehetett az elmúlt 5 év során. Már az 1970- -es népszámlálás adatai ilyen tendenciákat jeleztek. A közhiedelemmel ellentétes, hogy a VII. és Vili. kerület összlakosságán belül a munkások aránya úgyszólván megegyezett a közismerten munkáskerületnek tekintett Kispestével: 29,6, 30,6, ill. 30,7 százalék volt. Ez abszolút számban 34 ezer munkás lakost jelentett a VII. kerületben, 40 ezret a VIII. kerületben és 20 ezret Kispesten. Budapest nagyságrendje, továbbá a lakosság naponkénti áramlása — a lakás és a munkahely, valamint a lakás és az iskolaközött, kerületenként, ill. az agglomeráció és Budapest között — a mindennapi könyvtári gyakorlat, de méginkább a könyvtárügy fejlesztési koncepcióinak megalapozásához, joggal igényelte annak a kérdésnek az elemzését, hogy hol olvasnak Budapest közművelődési könyvtári olvasói. ,Az V. kerület területén csaknem 60 ezer lakos él, 1600 intézményben viszont közel 100 ezren dolgoznak. Úgynevezett nappali népessége az ügyeiket intézőkkel, vásárlókkal, diákokkal együtt 300 ezerre tehető.”* 1974 végén szakfelügyeleti vizsgálat keretében lakóhely (kerület) szerint vették számba a budapesti tanácsi és szakszervezeti könyvtárak olvasóit. A vizsgálat során nyert adatok azt mutatják, hogy a könyvtári tagok 57 százaléka nem a lakóhelye könyvtárát veszi igénybe, hanem a közlekedési útvonalába eső, vagy munkahelyén lévő könyvtárból kölcsönöz. A XV. kerület összes közművelődési könyvtárát pl. 5233 helybeli olvasó vette igénybe, mellettük azonban a főváros más kerületeiben további 7035 XV. kerületi lakos olvasott. A XVIII. kerületben olvasó 5682 helybeli lakos mellett a kerületbeliek közül 6195 fő más kerületek könyvtáraiban olvasott. Ugyanezen felmérés első elemzése alapján az is kiderült, hogy az agglomerációs övezetbeli lakosok, ill. a Budapestre bejáró dolgozók könyvtári igényeit jelenleg a szakszervezeti könyvtárak a tanácsi könyvtáraknál nagyobb mértékben elégítik ki. Több mint 40 ezer vidéki lakos és közülük több mint 11 ezer szálláslakó olvas a budapesti szakszervezeti könyvtárakban, míg a tanácsi hálózatban nem egészen 4 ezer a számuk. A szakszervezeti könyvtárak 1974-ben több mint 2300 szolgálati helyén 273 ezernél több fővárosi és bejáró dolgozó könyvtári ellátását biztosították, s ez a szám az összes budapesti közművelődési könyvtári olvasók 67,2 százalékát jelenti. Fővárosunk lakosságának műveltségi és képzettségi színvonala rendkívül heterogén. Az egyes rétegek között műveltségben és iskolai végzettségben jelentős különbségek vannak. A tanácsi könyvtárhálózat olvasói a lakosság minden rétegéből, minden életkori csoportjából tevődnek össze, így a könyvtári szolgáltatásokkal szembeni elvárásaik is e heterogén színvonalat tükrözik. A kezdő olvasói igényektől a magas színvonalú szakirodalmi igényekig mindenfajta fokozat és kívánság jelentkezik, s ezek kielégítésére a könyvtáraknak állományuk, személyzeti összetételük és szolgáltatásaik megfelelő alakításával fel kell készülni ök. * Preisich Gábor: Budapest jövője. Bp. 1973. Műszaki Kiadó. 113